Külföld
A „kegyelmi időszak” vége: mától élnek a szankciók
Washington célja a korlátozásokkal nem az iráni kormány megbuktatása, hanem Teherán jó útra térítése – mondta Mike Pompeo amerikai külügyminiszter
Az Egyesült Államok mától ismét életbe lépteti az Irán elleni szankciókat. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Washington mindenképpen következetesen betartatja a korlátozásokat, amelyektől azt reméli, hogy magatartása megváltoztatására készteti az iráni vezetést. Az amerikai diplomácia vezetője szerint a büntetőintézkedések az iráni „rosszindulatú tevékenységek visszaszorítására tett amerikai erőfeszítések fontos elemei”. Pompeo, utalva az egyes iráni városokban tapasztalt tüntetésekre, leszögezte: azt Washinton támogatja, hogy az irániak hallassák hangjukat országuk jövőjét illetően, de az amerikai kormánynak nem az iráni rendszerváltás a célja, hanem csupán Teherán „magatartásának megváltozása”. Egy magas rangú amerikai tisztségviselő hétfői háttér-tájékozatóján ugyanakkor azt hangoztatta, hogy Washington végső célja új nukleáris egyezmény megkötése Iránnal.
„Politikánk az iráni diktatúra a terrorizmust támogató, a Közel-Keleten és másutt folytatott agressziójának világos értékelésén alapszik” – szögezte le Donald Trump amerikai elnök hétfőn kiadott közleményében, amelyben megismételte korábbi álláspontját: az atomalku következtében az iráni kormányzat hatalmas összegre tett szert, s a pénzt a Közel-Kelet konfliktusainak szítására használta.
A beígért szankciókat két szakaszban vezetik be. Az első szakasz augusztus 6-i dátummal kezdődik, miután lejár a „kegyelmi időszak”, amelyet az amerikai kormány adott hazai és külföldi vállalatoknak ügyleteik lezárására. A szankciók második szakasza november elején kezdődik, amikor elsősorban az iráni energetikai szektor kerül célkeresztbe, embargóval sújtva az iráni olajexportot. Mától Teherán nem vásárolhat amerikai dollárt, nem bonyolíthatja ebben a valutában az ügyleteit, büntető intézkedés sújtja például az iráni arany- és nemesfémkereskedelmet, az alumíniumtermékeket, az acél- és szénipart. Olyan nagy amerikai vállalatoknak kell visszamondaniuk iráni megrendeléseiket, mint például a Boeing, és tilos lesz Iránban gyártott autókat forgalmazni az Egyesült Államokban.
Trump amerikai elnök és közel-keleti szövetségesei elszigetelődtek Irán-ellenes politikájuk és „erőszakos eszközeik” miatt – jelentette ki tegnap Mohammed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter.
Jiszrael Kac izraeli közlekedési és hírszerzési miniszter úgy reagált: az amerikai gazdasági szankciók ismételt bevezetése választásra kényszeríti az iráni kormányt, vagy elfogadja az amerikai követeléseket nukleáris programjáról és térségbeli tevékenységének felfüggesztéséről, vagy az összeomlást kockáztatja. „Az első lehetőség jó, a második kiváló” – tette hozzá a miniszter.
Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő közös nyilatkozatot adott ki a brit, a francia és a német külügyminiszterrel, amelyben kiemelik, hogy továbbra is „hatékony pénzügyi csatornákat” fognak fenntartani Iránnal, nem fog leállni a földgáz- és kőolajimport a közel-keleti országból. „Rendkívül sajnáljuk az amerikai szankciók ismételt bevezetését” – írják a brüsszeli keltezésű közleményben. Ennek megfelelően kedden életbe lép az EU úgynevezett blokkoló rendeletének frissített változata, amely megtiltaná az európai cégek számára, hogy eleget tegyenek az Irán elleni amerikai szankcióknak.
Semleges helyen találkozhatnak a törvényhozók
Egy harmadik országban jöhet létre az orosz parlament és az amerikai szenátus külügyi bizottsági tagjainak találkozója, mert Konsztantyin Koszacsov, az orosz felsőház külügyi bizottságának elnöke nem utazhat be az Egyesült Államokba az érvényben lévő szankciók miatt – jelentette ki Rand Paul amerikai republikánus szenátor Moszkvában. Koszacsov újságíróknak kijelentette, az, hogy a két külügyi bizottság a novemberi amerikai „félidős” törvényhozási választások előtt ül-e össze, az további egyeztetés tárgya. Koszacsov szerint a külügyi bizottságok találkozójának napirendjén a hadászati stabilitásról és a fegyverzet-ellenőrzésről folytatott párbeszéd felújítása szerepel, valamint olyan regionális problémák, mint a Szíria, Irán és Észak-Korea ügye. Az orosz felsőház külügyi bizottságának elnöke ismételten elutasította azt az állítást, hogy Oroszország beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztásba.
Medvegyev: Háborút okozna Grúzia NATO-tagsága
Katasztrofális következményei lehetnek annak, ha Grúzia a NATO tagállamává válik – figyelmeztetett Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök hétfőn, a Kommerszant FM rádiónak nyilatkozva. Grúzia belépése a NATO-ba „szörnyű konfliktust provokálhat ki, nem világos, miért lenne erre szükség” – mondta Medvegyev, és felhozta a Grúzia és Dél-Oszétia közötti 2008-as konfliktust, amely szerinte elkerülhető lett volna némi előrelátással. Medvegyev arra reagált, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár július 12-én megerősítette az atlanti szövetség szándékát Grúzia felvételére. A NATO vezetői 2008 áprilisában a bukaresti csúcstalálkozón kilátásba helyezték, hogy Ukrajna és Grúzia NATO-tag lesz. Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy Moszkva „rendkívül negatív módon” viszonyulna egy ilyen lépéshez. Grúzia és Ukrajna belépésével hétre nőne az Oroszországgal szárazföldön határos NATO-tagok száma.