Külföld
„A hit szabadságáért ma is meg kell harcolni Európában is”
Balog: A kereszténység a legüldözöttebb vallás
Hangsúlyozta, „a hit szabadságáért ma is és Európában is meg kell harcolni”. A miniszter kifejtette, ma a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon, a hitükért évente megölt tízezrek több mint fele keresztény. Megjegyezte, még a németországi menekültszállásokon is üldözik a befogadott más hitűek a menedéket kereső keresztényeket.
Balog hangsúlyozta, a világ magyarságának együtt kell ünnepelnie, „amit Erdély adott a magyarságnak, Torda adott a magyar kereszténységnek, és amit a magyarság adott a világnak”. Felidézte, a Tordán tartott 1568-as erdélyi országgyűlés a világon elsőként iktatta törvénybe a vallás- és lelkiismereti szabadságot. Hozzátette: a Tordán kihirdetett vallásbéke arra int, hogy újra és újra meg kell küzdeni a hit szabadságáért és a hit igazságáért. A miniszter szerint a tordai országgyűlés döntése nemcsak egy pragmatikus politikai döntés volt arról, „hogy jó lenne nem veszekedni egymással, mert különben jönnek mások és legyőznek bennünket, hanem azt a belső meggyőződést tükrözte, hogy a hitéről mindenkinek saját magának személyesen kell döntenie”.
Balog Zoltán arra emlékeztetett, 2018-ban lesz az erdélyi és magyarországi románok 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésének centenáriuma, amelyen egyoldalúan nyilvánították ki Erdély és Románia egyesülését. Hangsúlyozta, a nyilatkozat kimondta, hogy az összes együtt élő népnek biztosított az anyanyelvű oktatás, közigazgatás és ítélkezés, egyenlő jogok és vallásszabadság. Kijelentette: „a vallásbékét kihirdető tordai országgyűlésnek volt egy szelleme, a gyulafehérvári nyilatkozatnak van egy betűje, meg kell nézni, hogy mi is valósult meg ezekből”. Felvetette a marosvásárhelyi katolikus kollégium és a Székely Mikó Kollégium ügyét, s „hogy lehet, hogy egy ország nem örül annak, amit Csíksomlyón tesznek”.
Balog hangsúlyozta, a világ magyarságának együtt kell ünnepelnie, „amit Erdély adott a magyarságnak, Torda adott a magyar kereszténységnek, és amit a magyarság adott a világnak”. Felidézte, a Tordán tartott 1568-as erdélyi országgyűlés a világon elsőként iktatta törvénybe a vallás- és lelkiismereti szabadságot. Hozzátette: a Tordán kihirdetett vallásbéke arra int, hogy újra és újra meg kell küzdeni a hit szabadságáért és a hit igazságáért. A miniszter szerint a tordai országgyűlés döntése nemcsak egy pragmatikus politikai döntés volt arról, „hogy jó lenne nem veszekedni egymással, mert különben jönnek mások és legyőznek bennünket, hanem azt a belső meggyőződést tükrözte, hogy a hitéről mindenkinek saját magának személyesen kell döntenie”.
Balog Zoltán arra emlékeztetett, 2018-ban lesz az erdélyi és magyarországi románok 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésének centenáriuma, amelyen egyoldalúan nyilvánították ki Erdély és Románia egyesülését. Hangsúlyozta, a nyilatkozat kimondta, hogy az összes együtt élő népnek biztosított az anyanyelvű oktatás, közigazgatás és ítélkezés, egyenlő jogok és vallásszabadság. Kijelentette: „a vallásbékét kihirdető tordai országgyűlésnek volt egy szelleme, a gyulafehérvári nyilatkozatnak van egy betűje, meg kell nézni, hogy mi is valósult meg ezekből”. Felvetette a marosvásárhelyi katolikus kollégium és a Székely Mikó Kollégium ügyét, s „hogy lehet, hogy egy ország nem örül annak, amit Csíksomlyón tesznek”.