A globális biztonságot veszélyezteti Washington, ha bombázza Szíriát”

Nemcsak a regionális, hanem a globális biztonságra nézve is súlyos következményekkel járhat egy újabb Szíria elleni agresszió; Amerikának tiszteletben kell tartania Szíria szuverenitását – figyelmeztette Washingtont és szövetségeseit az orosz, a szí­riai és az iráni külügyminiszter. Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy az április 7-i, a szíriai katonai repülőtér elleni amerikai légi csapást a három ország agressziónak és az ENSZ Alapokmánya durva megsértésének tartja. Emlékezetes, a megtorlást Donald Trump amerikai elnök az április 4-i, legkevesebb 87 halálos áldozatot követelő Hán Sejkún-i gáztámadás után rendelte el. A vegyi fegyveres incidensért a nyugatiak továbbra is Bassár el-Aszad szír államfőt teszik felelőssé, az oroszok viszont „független” kivizsgálást követelnek, s ehhez pénteken csatlakozott a Putyinnal telefonon egyeztető Recep Tayyip Erdogan török államfő is.

Csakúgy, mint maga Aszad, aki kitalációnak, koholmánynak, amerikai háborús ürügynek nevezte a vegyi fegyveres támadást; hozzátette, hadserege már 2013-ban átadta vegyifegyver-arzenálját. Az elnök arra is panaszkodott, hogy Washington védelmébe veszi a terroristákat – erre a nyugatiak közül csak a francia külügyminiszter reagált, mondván, szemenszedett propaganda és hazugság az elnök kijelentése.

A szíriai események kapcsán az orosz–amerikai viszony mélyponton van, s erre a szerdai moszkvai külügyminiszteri találkozó sem hozott megoldást. Abban egyetértett Rex Tillerson és Lavrov is, hogy az Iszlám Állam leverése közös cél – a vegyi fegyveres incidens kivizsgálásába és Aszad sorsának kérdésébe azonban beletört a bicskájuk. Hiába osztották az álláspontot, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) nyugati, orosz és közel-keleti szakértőkkel kiegészített csoportjának kell kivizsgálnia az incidenst, Lavrov többször kifogásolta az OPCW munkáját, mondván az csak a damaszkuszi kormány ellen gyűjt információkat, és nem is vizsgálódik a helyszínen, ha a fegyveres ellenzék területén történt a támadás.

A szír elnök elmozdítása, amihez Amerika továbbra is ragaszkodik, Moszkva szerint a dzsihadistáknak kedvezne – jó példa erre az olyan diktátorok eltávolítása, mint Szaddám Huszein, Moammer el-Kadhafi vagy Slobodan Milosevic – emlékeztetett Lavrov. Moszkva ezért csütörtökön megvétózta az amerikai–brit–francia határozattervezetet az ENSZ-BT-ben, amely a vizsgálathoz részletes adatokat követelt a szír légierőről, légibázisokról és az érintett parancsnokokról. Bár Amerika lépett fel agresszíven a légi csapásokkal, Aszadot vádolták benne egyoldalúan, bizonyíték nélkül – indokolta a lépést Lavrov.

A szír hadsereg pénteken egyébként a Hán Sejkún-ihoz hasonlónak tűnő esetről számolt be, amikor az Egyesült Államok vezette koalíció légi csapást mért az iszlamisták vegyianyag-raktárára Kelet-Szíriában, aminek következtében mérges gázok kerültek a levegőbe, és több száz ember meghalt – Damaszkusz ebben az Aszad által már emlegetett szövetség bizonyítékát látta a terroristák és a nyugatiak között. Mindezt független források nem erősítették meg, és a koalíció is határozottan cáfolta az állítást; azt viszont Washington elismerte, hogy egy légi csapásban tévedésből ellenzéki szövetségeseik harcosaival végeztek az északkelet-szíriai Tabkánál az Iszlám Állam emberei helyett.

Nincs civil áldozat

Az Iszlám Állam terrorszervezet legkevesebb 36 fegyverese halt meg Afganisztánban az amerikai hadsereg legerősebb nem nukleáris bombájának csütörtöki első bevetésében – közölte az afgán védelmi minisztérium. A tárca szerint nincsenek civil áldozatai a GBU-43 típusú MOAB bomba okozta hatalmas robbanásnak, mely megsemmisítette a dzsihadisták rejtekhelyeit, bunkereit és mély alagútrendszerét, valamint az ott felhalmozott nagy fegyver- és lőszerkészleteket. A harceszköz egyébként „minden bombák anyjaként” is ismert. Hamid Karzai volt afgán elnök élesen bírálta a szuperbomba bevetését. (HSZ)

Kínában bízik Trump Észak-Korea kapcsán

„Gondoskodni fog” arról a problémáról, amelyet a hadikommunista phenjani rezsim jelent – ígérte meg Donald Trump amerikai elnök. A távol-keleti ország hatodik nukleáris tesztjét készül végrehajtani, dacolva az amerikai szankciókkal és figyelmeztetésekkel. Emlékezetes, Trump április 9-én hadihajórajt vezényelt a Koreai-félsziget közelébe, s figyelmeztette Phenjant, hogy az Egyesült Államok nem fog eltűrni semmilyen provokációt – Észak-Korea pedig atomcsapással fenyegette meg Amerikát. Trump időközben Hszi Csin-ping kínai elnökkel is egyeztetett, megpróbálva rábírni Pekinget, Phenjan egyetlen erős támogatóját arra, hogy segítsen féken tartani szövetségesét, hozzátéve: ha Kína nem segít, kész egyedül is kezelni az ügyet. Miközben Vang Li külügyminiszter és Hszi Csin-ping is a békés megoldást szorgalmazta, a kínai állami média is figyelmeztette Phenjant; csütörtökön pedig Peking közölte, hogy – teljesítve az ENSZ-szankciókat – márciusban nem importált szenet a kommunista országból. Trump Twitteren azt írta: az észak-koreai nukleáris programot illetően „nagyon bízik” Kínában. Észak-Korea ügye az orosz-amerikai külügyminiszteri találkozón is előkerült, ahol megegyeztek arról, hogy Észak-Koreát mentessé kell tenni a nukleáris fegyverektől. (VZ)