Külföld

A fél világ nekiment Irán miatt Trumpnak

Ellenfelei és szövetségesei is bírálták az amerikai elnököt az atomegyezmény felmondása miatt, és Washington kihagyásával próbálnak kitartani a megállapodás mellett

Mozgalmas nap következett Donald Trump amerikai elnök tegnapelőtti bejelentése után, miszerint az Egyesült Államok kilép az Iránnal kötött nemzetközi atomegyezményből. Az amerikaiak közölték, hamarosan visszavezetik az Irán elleni gazdasági szankciókat, a világ összes jelentősebb hatalma pedig élesen tiltakozott mindez ellen.

Róháni
Még nem lehet tudni, merre vezet Irán útja: Haszan Róháni együttműködést ígér, de felkészül a szakításra (Fotó: Reuters/Adnan Abidi)

Nemzetközi felháborodást váltott ki Donald Trump magyar idő szerint kedd esti bejelentése, hogy az Egyesült Államok kilép a perzsa állammal 2015-ben kötött atomalkuból. Ez a hatoldalú nemzetközi egyezmény arról szólt, hogy az atomfegyverek gyártásával gyanúsított Irán mérsékli nukleáris programját, s ezért cserébe mentesül a korábbi gazdasági szankciók alól. Az amerikai pénzügyminisztérium egyébként már aznap bejelentette, hogy kilencven, illetve száznyolcvan napon belül ismét visszaállnak a korábban eltörölt szankciók, többek között a kőolaj, az utasszállító repülőgépek, az alumínium-, az acél- és a széneladások, valamint az amerikai valuta kapcsán. Steve Mnuchin pénzügyminiszter hozzátette, már meg is kezdte az egyeztetéseket az amerikai nagyvállalatokkal a szankciók betartásáról. John Bolton, Trump nemzetbiztonsági főtanácsadója hozzátette, akár további büntetőintézkedések is várhatók.
Megfontolatlannak és súlyos hibának minősítette a lépést Trump elődje, a megegyezést tető alá hozó Barack Obama, aki szerint Irán nem sértette meg a megállapodást – ezt egyébként a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is megerősítette.

Legélesebben a perzsák tiltakoztak: Ali Laridzsáni, az iráni parlament elnöke egyenesen közölte, hogy Trumpot „szellemi képességei nem teszik alkalmassá” arra, hogy ellássa tisztségét. A parlamenti ülés kezdetén egyébként amerikai papírzászlót és a megegyezés másolatát égették, és országszerte Amerika-ellenes tüntetéseket tartottak. Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője hazugnak, ostobának és sekélyesnek nevezte Trump beszédét, és közölte, Teherán valódi garanciá­kat akar a megállapodás európai aláíróitól, ami alapján Irán tartani tudja magát a szerződéshez – kérdéses egyébként a perzsák szempontjából, hogy Washington nélkül mit ér az egyezmény. Haszan Róháni államfő ugyancsak azt mondta, Irán tartja magát a megállapodáshoz, hozzátéve: Trump döntése történelmi tapasztalat volt Irán számára.

Irán térségbeli ellenfele, Törökország is aggodalmát fejezte ki: Recep Tayyip Erdogan elnök szerint az amerikaiak „nem léphetnek ki a nemzetközi megállapodásokból, amikor a kedvük úgy tartja”. Szóvivője, Ibrahim Kalin közölte, az lépés bizonytalansághoz és új konfliktusokhoz vezet; a török gazdasági miniszter pedig jelezte, Ankara folytatja a kereskedelmet Teheránnal.

Ugyancsak sajnálatosnak és aggályosnak nevezte közös közleményében a brit miniszterelnök, a francia államfő és a német kancellár az amerikai lépést. Térségünkből is érkeztek reakciók, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a nukleáris megállapodás történelmi jelentőségét méltatta, hozzátéve, kár lenne azt veszni hagyni. Szlovénia és Szlovákia ugyancsak sajnálatosnak tartotta Trump lépését. Egyedül Prága volt különutas, a cseh külügyér közölte, nem szabad figyelmen kívül hagyni az amerikai és izraeli aggodalmakat sem Irán kapcsán.

Ugyanakkor erősek az egyezmény további betartására biztató hangok is. António Guterres ENSZ-főtitkár egyenesen felszólította az Egyesült Államokon kívül érintett feleket – Nagy-Britanniát, Franciaországot, Kínát, Oroszországot és az Európai Uniót –, hogy tartsák magukat a megállapodásban foglaltakhoz. Időközben Emmanuel Macron francia államfő közölte, Párizs, Berlin és London kész a megállapodás kiszélesítésén dolgozni, és emellett a Haszan Róháni iráni elnökkel folytatott telefonbeszélgetése után is kitartott. A francia külügyminiszter arról értekezett, hogy a megállapodás „nem halott”, a francia, a brit és a német kormány képviselői pedig hétfőn találkoznak iráni kollégáikkal. A britek részéről Boris Johnson külügyminiszter jelezte: amíg Irán tartja magát az előírásokhoz, London részese marad az egyezménynek. Angela Merkel német kancellár azért hozzátette: a teheráni vezetésnek is ki kell tartania a közel-keleti stabilitás „fontos oszlopa” mellett.

Federica Mogherini uniós főképviselő ugyancsak az EU további elkötelezettségét tolmácsolta az egyezmény mellett. Az atlantista tömb ellenfele, Moszkva is támogatásáról biztosította az alku fenntartását: Szergej Lavrov külügyminiszter elmondta, Oroszország továbbra is tartja magát a megállapodáshoz.
Értelmetlen és rossz döntésnek nevezte az iráni nukleáris szerződés amerikai felmondását szerdán Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is,  ezzel szerinte az Egyesült Államok csak a problémákat súlyosbítja.

Az alku felmondása ellenére Washington együttműködik szövetségeseivel, hogy megakadályozza Irán atomfegyverhez jutását és „rosszindulatú befolyásgyakorlását” – hangsúlyozta James Mattis amerikai védelmi miniszter szerdán. Donald Trump elnök pedig a kormányülés előtt újságíróknak azt mondta: kész a tárgyalásokra Iránnal egy új megállapodás megkötése érdekében.