Külföld
A britek eldöntötték: a többség szerint ideje végleg búcsút inteni az Európai Uniónak
Nigel Farage UKIP-vezér határtalan örömében csak a Brexit támogatói osztoztak (Fotó: Reuters - Toby Melville)
Megnyerte a brit uniós tagságról szóló csütörtöki népszavazást a Brexit-tábor, a bennmaradásért kampányoló David Cameron kormányfő bejelentette lemondási szándékát. Az uniós vezetők elkeserítőnek nevezték a brit döntést, ugyanakkor arra kérték a londoni kormányt, hogy mielőbb adja be hivatalosan is a kilépési kérelmét.
Noha a csütörtök esti urnazárás után még a brit uniós tagság híveit jósolták győztesnek, péntek reggelre kiderült, hogy a kilépést pártoló tábor nyerte meg a brit EU-tagságról tartott népszavazást. A választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 a bennmaradásra. A brit választási bizottság a manchesteri városházán közölte, hogy a népszavazáson mintegy harminchárom és fél millióan vettek részt.
A végeredmény hivatalos ismertetése után bejelentette távozási szándékát David Cameron brit miniszterelnök, aki a bennmaradásért kampányolt. A konzervatív kormányfő közölte: a következő hetekben és hónapokban miniszterelnökként mindent megtesz „a hajó stabilizálása” érdekében, de nem hiszi, hogy helyénvaló lenne, ha „kapitányként” ő irányítaná országát annak további útján. Ezzel arra utalt, hogy szerinte az Európai Unióval tartandó tárgyalásokat már az új brit miniszterelnöknek kell megkezdenie.
A brit sajtó egyöntetű véleménye szerint Cameron egyik legesélyesebb utódjelöltje Boris Johnson, London előző polgármestere, aki bár a Konzervatív Párt tagja, a Brexit-kampány frontembere volt. Johnson tegnap azt nyilatkozta, az EU „a maga idején nemes elképzelés volt”, de „ennek az országnak már nem volt megfelelő”. Kijelentette: a britek arra szavaztak, hogy visszavegyék az ellenőrzést az Európai Uniótól, amely túlságosan átláthatatlan volt. Hozzátette, hogy Nagy-Britannia továbbra is európai nagyhatalom marad, de azt is, hogy nem fordíthat hátat Európának. Jelezte ugyanakkor, hogy nem kell siettetni a kilépési folyamatot.
Philip Hammond külügyminiszter szerint a brit kormány első feladata most a helyzet stabilizálása, később pedig az, hogy a kilépésről szóló tárgyalásokon a lehetséges legjobb feltételeket érje el Nagy-Britannia számára. Kijelentette: az, hogy az Európai Unió eddig szilárdan kiállt az Oroszországgal szembeni szankciók fenntartása mellett, jórészt Nagy-Britannia befolyásának eredménye. Hammond szerint elsősorban azt kell elérni, hogy az EU-val fennálló kereskedelmi-gazdasági kapcsolatrendszer minél több eleme érvényben maradjon, beleértve a londoni City szerepének megőrzését az európai pénzügyi szolgáltatási piacon.
A kilépésről szóló hírek hatására a skót miniszterelnök, Nicola Sturgeon egyenes utalás tett arra, hogy a tavalyi után Skócia újabb függetlenségi népszavazást tarthat. Skóciában a 32 választókörzet mindegyikében a bennmaradás hívei kerültek többségbe. Sturgeon, a kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője kijelentette: az eredményekből egyértelmű, hogy Skócia népe az Európai Unióban látja országa jövőjét. A Sinn Féin, az Észak-Írországot kormányzó koalíció második legnagyobb pártja, a britellenes katolikus mozgalom vezető politikai ereje szintén népszavazást helyezett kilátásba „az ír sziget egyesítéséről”, miután Észak-Írországban 56 százalékos többségbe kerültek az EU-tagság hívei. A brit fennhatóságú Gibraltáron 96 százalék voksolt a bennmaradásra, s Jose Manuel Garcia-Margallo spanyol külügyminiszter közölte, Madrid ennek fényében közös, vagy teljes spanyol fennhatóságot szeretne a félsziget felett. Nigel Farage, a brit EU-tagság feladásáért kampányoló legnagyobb brit politikai párt, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) vezetője ünnepelte az eredményt, szerinte június 23-a „Nagy-Britannia függetlenségi napjaként fog bevonulni a történelembe”.
Alighanem sokan máris meggondolták magukat, vagy legalábbis az alulmaradt bennmaradáspártiak szeretnének újabb esélyt, ugyanis több mint 100 ezer ember írta alá péntek délutánig az EU-tagságról szóló újabb brit referendum kiírását célzó petíciót a parlament internetes oldalán. A parlamentnek ennyi aláíróval már kötelezően fontolóra kell vennie a petíció vitára bocsátását.
Az uniós intézmények vezetői arra szólították fel Nagy-Britanniát, hogy minél előbb vessen véget a bizonytalanság időszakának, és adja be hivatalosan is kilépési kérelmét. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke keddre rendkívüli parlamenti ülést hívott össze, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pedig jelezte, a jövő heti uniós csúcson a bennmaradó huszonhetek külön informális tanácskozást is tartanak.
Egy rugalmasabb Európai Unióról szóló tervezetet kíván bemutatni a német és a francia külügyminiszter az Európai Unió alapító tagjainak szombaton - derült ki tegnap diplomáciai forrásokból. Frank-Walter Steinmeier német külügyi tárcavezető és francia kollégája, Jean-Marc Ayrault szombaton Berlinben közös tervezetet kíván terjeszteni az EU négy további alapító tagországának külügyminiszterei elé. A dokumentumban egy olyan „rugalmas Európa” tervét vázolták fel a tárcavezetők, amely több teret adna azoknak a partnerországoknak, amelyek az integráció további lépéseit nem akarják vagy nem tudják véghezvinni.
A francia és a holland euroszkeptikus pártok népszavaztást követeltek tegnap saját országukban az uniós tagságról. „Mi akarjuk irányítani a hazánkat, saját pénznemet akarunk, országhatárt, saját bevándorláspolitikát. Itt az ideje az újrakezdésnek” – mondta a szabadságpárti Geert Wilders, aki jelezte, ha jövőre miniszterelnökké választják, kihirdeti a holland uniós tagságról szóló népszavazást.
Röviden
Döbbenten fogadták az eredményt
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság, Donald Tusk, az Európai Tanács és Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, továbbá Mark Rutte holland kormányfő közös közleménye: Az uniós intézmények készen állnak arra, hogy zökkenőmentesen, azonnal elindítsák a kiválási tárgyalásokat Nagy-Britanniával, amelyeken a felek megegyeznek a kilépés feltételeiben.
Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának vezetője:
A döntés jelentős károkat fog okozni a briteknek és az uniónak is.
Vlagyimir Putyin orosz elnök: Oroszország sohasem avatkozott be a brit népszavazás ügyébe, ezért azzal kapcsolatban minősítést tenni a politikai kultúra alacsony szintjének megnyilvánulása. (David Cameron korábban azt mondta: Brexit esetén „Putyin boldog lesz”.)
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök: Az Egyesült Európának új vízióra és újrakezdésre van szüksége.
Angela Merkel német kancellár: Az EU elég erős ahhoz, hogy „megtalálja a helyes válaszokat” a Brexitet hozó népszavazásra.
Binali Yildirim török miniszterelnök: Az EU-nak alaposan át kell gondolnia a népszavazás eredményét.
Francois Hollande francia elnök: A döntés súlyos próba elé állítja Európát, amely többé nem lehet olyan, mint eddig volt.
Luigi Di Maio, az olasz euroszkeptikus ellenzéki párt, az 5 Csillag Mozgalom (M5S) képviselőházi alelnöke: Az EU vagy megváltozik, vagy meghal. Az M5S aláírásgyűjtést indított Olaszországnak az euró-övezetből való kilépésére.
Matteo Renzi olasz miniszterelnök: Az EU épületét helyre kell állítani, emberségesebbé és igazságosabbá téve, de Európa a jövőnk.
Matteo Salvini, az Északi Liga olasz ellenzéki párt vezére: Az európai népek lelkiismerete erősebb a bankárokénál.
Charles Michel belga miniszterelnök: A döntés pofoncsapás az EU számára.
Jaroslaw Kaczynski, a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság párt elnöke: A Brexitre adandó pozitív válasz európai alapszerződés kidolgozása.
Maszúd Dzsazajeri dandártábornok, az iráni Forradalmi Gárda egyik vezető parancsnoka: A britek megfizetnek a gyarmatosítás éveiért és az emberiség elleni bűneikért azzal, hogy kiszavazták magukat az EU-ból.
Joachim Gauck német államfő: A Brexitről szóló vitában maga a vita volt a legjobb, mivel napvilágra került az unióval kapcsolatos kedvetlenség, amely eddig hamu alatt parázslott.
Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke: Nem változik az amerikai-brit viszony. Tiszteletben tartjuk a döntést.
Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök: A berlini fal leomlása óta nem volt ekkora hatású esemény Európában.
Donald Trump, az amerikai republikánusok várható elnökjelöltje: A britek visszavették az országukat, úgy, ahogyan mi visszavesszük majd Amerikát.
Klaus Johannis román államfő: Románia sajnálja, de tiszteletben tartja a brit választók döntését, de elkötelezett marad az európai projekt mellett.
Miro Cerar szlovén miniszterelnök: A döntés elősegíti az unió reformját.
Christian Kern osztrák kancellár: Nagy-Britannia kilépésével Európa veszíteni fog jelentőségéből és helyzetéből a világban.
Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) közleménye: Ha az unió nem kezd hozzá azonnal mély reformintézkedésekhez, az a végét jelentheti. A változások csakis Martin Schulz és Jean-Claude Juncker személye nélkül képzelhetők el.
Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter: Amennyiben az egyik legnagyobb tagállam kilép az Európai Unióból, kő kövön nem maradhat, de az unió túlélheti mindezt.
Robert Fico szlovák miniszterelnök: Tiszteletben kell tartani és nem kell kommentálni a brit népszavazás eredményét, amely nem tragédia, hanem valóság.
Petro Porosenko ukrán elnök: Remélhetőleg a népszavazás eredménye ellenére az EU meghosszabbítja a szankciók hatályát Oroszországgal szemben.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője: A kilépés legfőbb kiváltó oka az EU elégtelen bevándorláspolitikája. A magyar kormánynak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az Angliában dolgozó magyarokat semmilyen joghátrány ne érje.
Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő: Cameron bűne több józanságra intheti Orbán Viktort vagy bármely vezetőt, aki hajlamos lenne saját hatalmi szempontjait nemzete érdekei elé helyezve Európa-ellenes kalandokba taszítani országát.
Demokratikus Koalíció: A kormányfő vonja vissza az őszi kvótareferendumot, ugyanis az Magyarország uniós kilépéséhez vezet.
Lehet Más a Politika: A magyar kormány első számú feladata a Nagy-Britanniában élő magyarok érdekeinek megvédése. Több hatáskört kell adni az Európai Parlamentnek az Európai Tanáccsal szemben.
Kereszténydemokrata Néppárt: Intő jel az eredmény, változtatni kell az EU irányításán és működésén.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője: A britek távozása az utolsó esély arra, hogy Brüsszel újragondolja koncepcióját.
Két év maradt a tényleges távozásig
Éveken át tartó folyamat veheti kezdetét azt követően, hogy Nagy-Britannia lakosságának többsége a Brexitre voksolt – vélik jogi szakértők. Bár jogilag a népszavazás nem kötelező erejű, a brit kormány és az uniós intézmények vezetői is jelezték, hogy a lakosság többségének véleményét tiszteletben kell tartani. Londonnak először be kell jelentenie kilépési szándékát – amire akár néhány napon belül sor kerülhet – az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanácsnak, és ezt követően nincs visszaút. A hivatalos bejelentés után a feleknek két évük van arra, hogy megállapodjanak a távozás részleteiről. Nagy-Britannia hivatalosan továbbra is tagja marad az EU-nak egészen addig, amíg nem sikerül új egyezményt elfogadni, vagy le nem jár a kétéves határidő, amelynek meghosszabbítása is lehetséges. Nagy-Britannia a jövőben kérhetné ismételt felvételét is az Európai Unióba, erre a Lisszaboni Szerződés 49. cikke ad lehetőséget. (KRL)
Több együttműködési modell lehetséges
Összeállítást készített a dpa német hírügynökség a szóba jöhető brit-uniós együttműködési modellekről. A „norvég modell” alapja, hogy a skandináv ország az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződésen keresztül szorosan kötődik az EU-hoz, ezáltal bejuthat az EU belső piacára, cserébe pedig tiszteletben kell tartania a munkavállalók és a szolgáltatások szabad áramlásával kapcsolatos szabályokat, és anyagilag kell támogatnia a tagállamok egy részét. A „svájci modell” tulajdonképpen 120 megállapodást jelent, összetettsége miatt azonban uniós körökben valószínűtlennek tartják, hogy az EU egy újabb ország esetében is ezt az utat választaná. A „kanadai modell” egy átfogóbb szabadkereskedelmi megállapodás, de nem terjed ki a britek számára fontos szolgáltatásokra. Ha egyik megoldást sem választják, akkor lehetséges egy negyedik, úgynevezett WTO-modell is, amelynek értelmében a Kereskedelmi Világszervezet szabályai szerint kell kereskedelmi tevékenységet folytatni.
Lánczi Tamás: A brüsszeli nyilatkozatokból az látszik, hogy az unió vezetői nem értették meg a britek változást követelő üzenetét
„Cameron politikai értelemben kivégezte magát”
Tóth Loretta
David Cameron politikai értelemben egyszerűen kivégezte magát - nyilatkozta lapunknak Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője.
- Ön szerint van esély arra, hogy az Egyesült Királyság unióból való kilépése dominóhatást indít el a többi EU-tagállamban is? A francia és a holland euroszkeptikusok már népszavazást követelnek az EU-tagságról…
- Az biztos, hogy az unió egyébként is törékeny hatalmi térképe teljes mértékben át fog rendeződni a közeljövőben, hiszen Európa-szerte jelentős, indulatokkal teli mozgások indultak meg a britek kilépésével, és azt senki nem tudja megmondani, hogy ennek a folyamatnak mi lesz a vége. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy mostantól egymás után lépnek majd ki a tagállamok az unióból, az is lehet, hogy a változás csak az euroszkeptikus pártok gyors megerősödésében lesz mérhető, mindenesetre egyelőre nagyon nehéz megjósolni, milyen következményei lesznek a britek döntésének.
- Hogyan látja David Cameron helyzetét? Elszámította magát a brit miniszterelnök?
- Cameron politikai értelemben egyszerűen kivégezte magát, a brit belpolitikában neki már nem lesz semmilyen szerepe. Cameronnak ugyanis egy csapásra négy dolgot sikerült elintéznie amellett, hogy véget vetett saját politikai karrierjének: egyrészről kiléptette Nagy-Britanniát az Európai Unióból, másrészt, nagy valószínűséggel sikerült felbomlasztania az Egyesült Királyságot, harmadrészt sikerült meghasonlást előidéznie saját pártján belül, amely gyakorlatilag két részre szakadt, végül pedig soha nem látott válságba taszította az uniót. És mindezt huszonnégy óra leforgása alatt.
- A záporozó brüsszeli nyilatkozatokat látva, mit gondol, Európa vezetői megértették a britek üzenetét?
– Szerintem egyértelműen nem. Az összes reakció, pökhendi nyilatkozat, amit hallottunk, arra utal, Brüsszelben nem értették meg, hogy Európának változásra van szüksége. Tulajdonképpen azt is csodálom, hogy egy ekkora kudarc után az unió részéről senkiben nem merült fel, hogy Cameronhoz hasonlóan lemondana. Jean-Claude Junckernek, Donald Tusknak és Martin Schulznak éppen akkor szerepe van abban, hogy az unió ideáig jutott, mint a brit miniszterelnöknek.