„A biztonságot nem adják olcsón”

Nagy korszakok végén, mint pél­dául 1990 után, rendre úgy tűnt, a NATO-nak nincs jövőképe, a történelem azonban mindig megmutatta, hogy szükség van rá – mondta tegnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjában tartott konferencián Siklósi Péter. A Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára szerint a walesi csúcstalálkozó a szövetség hidegháború utáni történetének legfontosabb eseménye lett, valódi fordulópont, amely megmutatta, hogy a bizonytalanság korának vége.

Az NKE rendezvényén három fő téma köré csoportosítva értékelték az angliai találkozón elhangzottakat. Először annak politikai üzeneteit, majd az ukrán–orosz konfliktust, végül hazánk NATO-tagként eltöltött tizenöt évét tekintették át.

Takács Szabolcs, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára rámutatott, a közelmúlt eseményei nem gyengítették, hanem éppen ellenkezőleg, megerősítették a szövetséget, amely most azt üzeni, minden tagja és minden partnere számíthat a védelmére.
Siklósi Péter utalt rá, ahhoz, hogy a tervek elérjék a kívánt hatást, szükséges a védelmi költségvetések apadó trendjének megfordítása – s ez alól hazánk sem kivétel. Amennyiben ezt a parlament elfogadja, bővülhet a pápai bázisrepülőtér kapacitása, így a jövőben nem csak a meglévő három C–17 állomásozhat nálunk. Több lesz a NATO-szintű gyakorlat is.

– A biztonságnak ára van, azt nem adják olcsón – húzta alá a helyettes államtitkár. – Ha a képviselők rábólintanak, a korábbi 2012-es kormányhatározatban tett vállalásához képest növelni fogjuk védelmi költségvetésünket. Mint azt többször megírtuk, az Orbán Viktor vezette kabinet vállalta a védelmi költségvetés nominális szinten tartását, majd 2016-tól a GDP egytized százalékkal való emelését – azaz most friss forrásokat is bevonhatnak a hadsereg fejlesztésébe.

Az ukrán–orosz konfliktus kapcsán Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója hangoztatta, a konfliktusnak különböző értelmezési szintjei ismertek. Ez egy érdekszféraharc, küzdelem az integrációs vezető szerepért, valamint az orosz geopolitikai határokért – fogalmazott. Hozzátette, Ukrajnán belül is ellentétek feszülnek az oligarchák, a társadalom és az elit, valamint Kelet- és Nyugat-Ukrajna lakossága között.