A bevándorlók miatt visszaállhat az uniós vízumkötelezettség

Az európai uniós országok belügyminisztereinek tanácsa tegnap elfogadta azt a szabályozást, amely révén az Európai Bizottság és az unió tagállamai szükség esetén a jelenleginél gyorsabban visszaállíthatják a vízumkötelezettséget az Európai Unión kívülről érkezőkkel szemben. A tanács sajtószolgálatának tájékoztatása szerint az új szabályok értelmében fel lehet függeszteni az úgynevezett harmadik országokkal – vagyis az unión kívüli országokkal – kötött vízummentességi megállapodásokat.

Az adott ország polgárainak újra vízumot kell igényelniük a beutazáshoz, ha honfitársaik tömegesen tartózkodnak illegálisan az EU területén, vagy akkor, ha nagy számban tagadják meg tőlük a belépést az unió területére. További két eset, amikor újra vízumot kell igényelniük, ha az elutasított menedékkérelmek száma jelentősen emelkedik az adott ország állampolgárainak körében, illetve ha a küldő országok részéről a visszafogadási hajlandóság csökken. Visszaállhat a vízumkötelezettség abban az esetben is, ha az EU-n kívüli országok állampolgáraihoz köthetően veszélyeztetetté válik egy uniós tagország belső biztonsága. A közlemény szerint a döntésnek „releváns és objektív adatokon” kell nyugodnia. A bizottságnak ezt követően egy hónapja van arra, hogy döntsön a vízummentesség felfüggesztéséről, miután az egyik tagállam vagy a tagállamok többsége arról értesítést küldött számára, vagy saját adatai azt indokolják. A felfüggesztés után a bizottságnak az érintett országgal közösen kell megoldást találnia a kiváltó okok kezelésére, valamint figyelemmel kell követnie a szóban forgó ország helyzetét.

Közben a német Berliner Mor-genpost című lapban hétfőn közölt interjúban Antonio Tajani, az EP elnöke azt mondta, meg kell próbálni megoldani Afrika legsúlyosabb gondjait, így foglalkozni kell a mezőgazdaságot ellehetetlenítő elsivatagosodás következményeivel, és fel kell lépni a Boko Haram iszlamista terrorszervezettel szemben. „Vagy cselekszünk most, vagy afrikaiak milliói áramlanak Európába a következő húsz évben” – tette hozzá Tajani. Kifejtette, hogy a második világháború utáni amerikai segélyprogram, a Marshall-terv mintájára több milliárd eurós fejlesztési programot kell indítani. Diplomáciai és gazdasági elemekből álló stratégiára van szükség, és ki kell dolgozni egy EU–Líbia-megállapodást a Földközi-tengerből kimentett emberek elhelyezéséről. Olyan táborokat kell felállítani, amelyekben akár több évet is el lehet tölteni, így gondoskodni kell megfelelő számú orvosról és a gyógyszerellátásról is – tette hozzá.