A bécsiek kezében Ausztria sorsa

Michael Häupl szociáldemokrata polgármester két évtizede vezeti a várost, s a felmérések szerint pártjának listája a szavazatok 36-37 százalékára számíthat. Sorozatos, rekordokat döntő választási sikerei után a jobboldali ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) „nagyvadat” indított ellene, mégpedig a párt elnökét, Heinz-Christian Strachét. Az FPÖ 33-35 százalékot is kaphat, a Zöldek, az Osztrák Néppárt (ÖVP) és a liberális NEOS pedig legfeljebb kisebbik koalíciós partnerként jöhet szóba.

A nagykoalíciós szövetségi kormányban érezhetően egymásnak feszült az SPÖ és az ÖVP, utóbbi a belügyi és a külügyi tárcát is vezeti, Johanna Mikl-Leitner és Sebastian Kurz is határozottabb álláspontot képvisel a migrációs nyomás kezelésében, mint Werner Faymann szociáldemokrata kancellár. A német határellenőrzés bevezetése után nyilvánosan hangot is adott Kurz a véleményének, miszerint Faymann-nal szemben ő már aznap döntött volna az osztrák–magyar határ ellenőrzéséről. Szeptember végén mindkét kormányzó erő történelmi mélypontot jelentő eredményt ért el a felső-ausztriai választásokon, Reinhold Mitterlehner néppárti alkancellár pedig nemrég közölte, hogy amennyiben a szociáldemokratákkal nem sikerül megegyezni egy részletes kormányprogramról, akkor nem látja értelmét annak, hogy tovább nyűglődjenek együtt, és inkább új koalíciós partner után néz. Ha tehát Strache győz vasárnap Bécsben, az alaposan felboríthatja az országos politikát, igaz, elemzők szerint az eddigi kudarcok alapján sem valószínű, hogy a jelenlegi kormány együtt marad a 2018-as parlamenti választásokig.

Egy friss felmérés szerint az osztrákok nyolcvan százaléka aggódik a migrációs hullám miatt, a legnagyobb mértékben az FPÖ-szavazók. Tízből nyolcan a válság kiéleződésétől tartanak, s kétharmaduk elégedetlen a kormány migrációs politikájával.