Külföld
A balkáni migrációval is foglalkozni kell
A legtöbb menekült Magyarországra jön – emlékeztette kollégáit Szijjártó
Szóvá tette Szijjártó Péter az uniós országok külügyminisztereinek luxembourgi találkozóján, hogy az idén a legtöbb menekült a tagállamok közül Magyarországra érkezett, de a közösség mindeddig kizárólag a földközi-tengeri menekültáradatra összpontosított, és semmilyen figyelmet nem fordított a hazánkat súlyosan érintő nyugat-balkáni útvonalra. Hangsúlyozta, hogy ezeket az útvonalakat elsősorban nem a nyugat-balkáni országokból érkezők használják, hanem egyre inkább közel-keletiek és afrikaiak, afganisztániak, pakisztániak és szíriaiak.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint változtatni kell azon, hogy az unió eddig nem vette komolyan és nem kezelte súlyának megfelelően az ebből az irányból érkező bevándorlási nyomást.
A máltai La Vallettában szeptemberben tartanak találkozót az uniós államok, valamint az ugyancsak érintett, térségbeli szomszédos országok csúcsvezetői a földközi-tengeri migrációs nyomásról. Szijjártó ezzel kapcsolatban kezdeményezte, hogy az ősszel – és nem az ősz végén – Budapesten is legyen egy csúcstalálkozó, amelyen az Európai Unió, a Nyugat-Balkán, a Közel-Kelet és a keleti mediterrán térség vezetői vennének részt és vitatnák meg a nyomás csökkentéséhez szükséges intézkedéseket. Mint mondta, Orbán Viktor miniszterelnök javasolja majd, hogy ennek az őszi budapesti csúcstalálkozónak a kezdeményezése kerüljön be a most csütörtök-pénteken Brüsszelben tartandó uniós csúcs döntései közé.
A külügyminiszterek hétfőn meghozták a döntést az illegális migráció megfékezését célzó földközi-tengeri katonai művelet első, felderítési szakaszának a megkezdéséről. Az uniós vezetők áprilisban döntöttek úgy, hogy a közösségnek erő alkalmazásával is fel kell lépnie a főként Líbiában tevékenykedő embercsempészek ellen. A külügyminiszterek a múlt hónapban életre hívták az EUNAVFOR Med elnevezésű tengeri műveletet, most pedig döntöttek az első műveleti szakasz megindításáról, amely egyelőre légi és haditengerészeti felderítésre, értesülések gyűjtésére, a csempészek által leggyakrabban használt útvonalak feltérképezésére, valamint szükség esetén a nyílt tengeren bajba került hajókon levő emberek mentésére korlátozódik.
Szijjártó magyar újságíróknak nyilatkozva csalódottságának adott hangot amiatt, hogy az ENSZ-felhatalmazás mindeddig nem érkezett meg a líbiai fellépéshez. Elégtelennek nevezte azt is, hogy a művelet egyelőre hírszerzésre és tájékozódásra korlátozódik. „Minél előbb sort kellene keríteni arra, hogy az embercsempészek eszközeit, vagyis a csónakjaikat megsemmisítsük” – tette hozzá.
Röviden
„Európában egyre mélyülnek a repedések a bevándorlás ügyében”
- Egyre inkább keletre kell néznie az uniónak is a menekültkérdésben, hiszen a Földközi-tenger után egy másik menekülési útvonal is megnyílt, amely Kelet-Európát érinti – mondta tegnap Gálik Zoltán külpolitikai szakértő az M1 csatornán.
- Az eddigi ezer helyett évente csak hétszázötven menekültet fogadna be Finnország. A Yle közszolgálati televízió kormányzati információkra hivatkozva azt írta, a Finnország által befogadott menekültek számának csökkentése lehetővé tenné, hogy az ország saját kvótájának megemelése nélkül tegyen eleget Brüsszel kérésének, hogy Helsinki más uniós országokból is átvegyen menedékkérőket. Így 2016-ban a skandináv ország által menedékjoggal felruházott személyek és a más tagállamból átszállított menedékkérők száma ugyancsak ezret tenne ki. A finn kormány valószínűleg az ősszel hoz döntést a kvótacsökkentésről.
- Európában egyre mélyülnek a repedések a bevándorlás ügyében – írta a The New York Times internetes kiadása. A cikkíró megjegyzi, hogy a brüsszeli Bizottság kvótajavaslata heves ellenállásba ütközött egy sor közép- és kelet-európai tagállam részéről, amelyekből tízezrek települtek át ugyan Nyugatra, ám afrikai vagy arab migránsokról hallani sem akarnak.
- Az európai életmód, az oktatás színvonala, a levegő minősége és az üzleti életben rejlő lehetőségek teszik vonzóvá Európát a kínaiak számára – állapítja meg a China Daily című angol nyelvű napilap, amely Magyarországot befogadó országként illusztrálva, egy Budapestre költöző kínai példájával mutatja be hazánkat. A China Daily idéz egy, az Európai Tanács szakbizottsága elé terjesztett jelentést, amely szerint a kínai migránsok jelenléte Európában egyszerre jelent lehetőséget és kihívást, de rájuk a „gazdasági növekedés tartalékaiként” kell tekinteni.
- Megugrott az utóbbi napokban a Csehországban őrizetbe vett illegális migránsok száma. Míg korábban heti átlagban mintegy harminc illegális határátlépőt vett őrizetbe a cseh rendőrség, péntektől vasárnapig ötvenkettőt – közölte Katerina Rendlová, a cseh idegenrendészet szóvivője hétfőn Prágában.
- A bevándorlási szabályok változása miatt több ezer, Nagy-Britanniában dolgozó külföldi származású ápolónak kell szembenéznie azzal, hogy akár ki is toloncolhatják, még ha a brit állam egy ilyen lépéssel milliókat pazarolna, hiszen új dolgozókat kellene toboroznia, ráadásul növelnék az ápolószemélyzet súlyos hiányát az országban – figyelmeztetett a Királyi Ápoló Kollégium tegnap közzétett jelentése.