Külföld
A Brexit az Európában kialakult helyzet következménye Orbán Viktor szerint
Az unió elveszítette adaptációs képességét, nincsenek jó válaszaink a kihívásokra – figyelmeztetett a magyar miniszterelnök
A britek kilépése az Európai Unióból nem a kiváltó oka, hanem a következménye az európai helyzetnek – jegyezte meg a visegrádi négyek kormányfői és a német kancellár varsói sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. A kormányfő szerint „két bajjal kell egyszerre megküzdenünk. Az első az, hogy az Európai Unió elvesztette adaptációs készségét szinte minden dimenzióban. Nem tudtuk levonni a pénzügyi válság következményeit, nincs jó adaptációs válaszunk a népvándorlásra, a terrorizmusra és az Európán belüli - az unió szempontjából külpolitikai - kérdésekben sem”, mint Ukrajna. A kormányfő szerint a második probléma az, hogy az unió a már létező szabályait sem tartja be, amelyek a határvédelemre, a schengeni övezetre, a költségvetési fegyelemre és a pénzügyi intézmények működésére vonatkoznak. Orbán Viktor az uniós gazdaságpolitika, az intézményrendszer, a közös biztonságpolitika és az uniós szakpolitikák terén fogalmazott meg négy javaslatot, továbbá hozzátette, hogy az EU alapszerződésének módosításával nem most időszerű foglalkozni. A költségvetési fegyelemmel kapcsolatban megjegyezte, „tudom, hogy ezt sokan fel akarják lazítani, valami mást javasolnak, de Magyarország ezzel a szigorú költségvetési politikával lábalt ki a válságból, és lett gazdasági értelemben sikertörténet, tehát mi javasoljuk ennek fenntartását”.
Robert Fico szerint a jövőben meg kell változtatni a kommunikációt az EU intézményei és a tagállamok között. Az uniós soros elnök Szlovákia kormányfője szerint hatalmas várakozások előzik meg a szeptemberi, informális pozsonyi csúcstalálkozót, ugyanakkor tény az is, hogy az egyes országok közötti nézetkülönbségek is nagyok. Fico szerint a jelenlegi nézeteket három csoportra lehet osztani: az első csoport szerint alapvető változásokra van szükség az EU-ban, a második csoport szerint semmilyen változásra nincs szükség, míg a harmadik csoportot a középutas vélemények alkotják. Csehország számára az európai biztonság megerősítése, valamint az európai unió nyugati és keleti országai közti gazdasági és életszínvonal gyorsabb kiegyenlítése jelenti azokat a prioritásokat, amelyeket fel kíván vetni a pozsonyi csúcson - fejtette ki Bohuslav Sobotka cseh kormányfő.
Az Európai Unióban komoly vitára van szükség a biztonsági kérdésekről, reagálni kell a terrorizmussal és a migrációs válsággal összefüggő kihívásokra - emelte ki Beata Szydlo lengyel miniszterelnök. A Brexit után olyan változásokra van szükség, „amelyek összekapcsolják, nem pedig elválasztják a tagállamokat” - tette hozzá. Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter a találkozó előtt a dpa német hírügynökségnek nyilatkozva több kompromisszumkészséget kért Berlintől. Németországnál „gyakran megfigyelhető az a szándék, hogy kizárólag a saját céljait kövesse” – jegyezte meg a tárcavezető.
A Brexit után kialakuló helyzetben azokra az ügyekre kell összpontosítani, amelyek összekötik az Európai Unióban maradó huszonhét országot – fogalmazott Angela Merkel. A német kancellár kiemelte, a varsói találkozó célja a közösségben maradó tagállamok vezetőinek részvételével a Brexit utáni EU jövőjéről szeptemberben tartandó pozsonyi tanácskozás gondos előkészítése. Üdvözölte, hogy a találkozót Pozsonyban tartják, hiszen a folytonos brüsszeli ülésezés miatt „néha egy kicsit hiányzik a közelség az élethez és ahhoz az érzéshez, hogy mit is jelent Európa”. A belbiztonság területén „nemcsak a terrorizmus elleni harcról”, de arról is szó van, hogy közös projektek egész sora vár megvalósításra - tette hozzá Merkel, kiemelve a tervezett közös schengeni ki- és beutazási nyilvántartási rendszer kiépítését. Hozzátette, hogy a természetesen a migráció ügyével is foglalkozni kell, különösképpen azzal, hogy milyen „humanitárius felelősségvállalásra” van szükség az EU részéről, és milyen „migrációs partnerséget” kell kialakítani afrikai országokkal, illetve miként kell folytatni az együttműködést Törökországgal.
A magyar kormányfő javaslataira közleményben reagált az MSZP és a Demokratikus Koalíció is. A szocialisták szerint Orbán Viktor Magyarországon a kvótanépszavazás mellett kampányol, hazudik az embereknek, külföldön viszont a közös megoldások mellett érvel. A DK szerint pedig a négy javaslat többsége elfogadhatatlan, a közös uniós hadseregre vonatkozó javaslata pedig csak Gyurcsány Ferenc DK-elnök egy évvel ezelőtti javaslatát ismétli.
Röviden
Nem tiltható a burkini viselése
P Németországba a tavalyinál kétharmaddal kevesebb menedékkérő érkezhet az idén a szövetségi munkaügyi hivatal (Bundesagentur für Arbeit - BA) kutatóintézetének (Arbeitsmarkt- und Berufsforschung - IAB) pénteken megjelent előrejelzése szerint. Tavaly november óta meredeken csökkent a menedékkérők száma, először a téli időjárás, majd a balkáni beutazási szigorítások, a határzárak és a török-uniós megállapodás miatt.
P Tavaly év végén Németország népessége 1,2 százalékkal haladta egy évvel korábbit a nagymértékű vándorlási többletből adódóan. A külföldi állampolgárok száma 14,5 százalékkal nőtt, a németeké 0,2 százalékkal csökkent.
P Ideiglenes határozatában felfüggesztette pénteken a teljes testet elfedő fürdőruha, a burkini viselésére vonatkozó tilalmat a Riviérán fekvő Villeneuve-Loubet-ben a legfőbb közigazgatási bírósági szerv, az Államtanács.
P Németországban a lakosság 81 százaléka támogatja a burka vagy a test egészét eltakaró más muzulmán női öltözék nyilvános viselésének valamilyen mértékű tilalmát - mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.
P A muszlim országokból érkező menedékkérők és migránsok kitiltását és az Európai Unió elhagyását sürgette pénteken közzétett választási programjában Geert Wilders, a holland jobboldali Szabadságpárt (PVV) vezetője. Wilders betiltaná a Koránt, bezáratná a mecseteket, muszlimiskolákat és befogadóközpontokat is.
A magyar kormányfő fő javaslatai
- Az unió tartsa fenn az európai gazdaságpolitika szigorú költségvetési fegyelemre, szerkezeti átalakításra és gazdasági stabilitásra irányuló politikáját.
- Az unióban sorolja első helyre a biztonság kérdését, és kezdjen hozzá egy közös európai hadsereg felállításához.
- Az európai intézmények térjenek vissza rendeltetésükhöz. Az Európai Tanács vezesse, és csak ő vezesse az Európai Uniót.
- Az unió őrizze meg az olyan bevált politikákat, mint a kohéziós és agrárpolitika, de a migráció és a szociális kérdések ügyét ne vonja a közös politikákba.
- Az alapszerződés-módosítás szükségességéről csupán a viták és a tárgyalások egy későbbi szakaszában lehet döntést hozni.