A Boko Haram sokkoló tömegmészárlása Párizs árnyékában

A Boko Haram nigériai szélsőséges iszlamista terrorszervezet a múlt hét közepén tizenhat falut és a Csád-tó partján fekvő Baga városát felégette – miután elfoglalta a közelében lévő katonai támaszpontot -, és brutálisan lemészárolta azokat, akik meneküléskor a bozótosban kerestek menedéket. A hadsereg légi csapást mért a városra, és mostanra a település nagy részét visszafoglalta, a menekülők azonban nem tudták eltemetni a halottaikat, az utcákon mindenhol holttestek hevertek. Az Amnesty International szerint a Boko Haram eddigi legkegyetlenebb tömegmészárlását követte el, az első hírek szerint kétezer emberrel végeztek, ezt később helyi források néhány százra módosították. Az áldozatok azok, akik nem tudtak elfutni: zömmel gyerekek, nők és idősek.

Szombaton tizenkilenc ember vesztette életét, amikor öngyilkos merénylő robbantott az északkelet-nigériai Maiduguri város zsúfolt piacán, a tettes egy tíz év körüli kislány volt. Másnap szintén fiatal lányok robbantottak Potiskum város piacán, egy szemtanú szerint ők is tíz év körü­liek voltak, de más források szerint sem idősebbek tizenöt, illetve húszévesnél – ők hét emberrel végeztek.

Matt Schiavenza a The Atlantic című lapban elemezte, hogy miért kaptak ezek a sokkoló események összehasonlíthatatlanul kisebb nyilvánosságot, mint a Charlie Hebdo párizsi szerkesztősége elleni támadás. Az amerikai újságíró szerint nem igaz az első, némileg közhelyes következtetés, hogy a nyugati olvasókat egyszerűen kevésbé érdekli Nigéria, mint Franciaország. Mint emlékeztetett, amikor a Boko Haram elrabolt kétszáz diák­lányt, elég széles körű kampány indult az interneten, mutatva, hogy „a Nyugat nem teljesen közömbös Afrika szenvedése iránt”. Mint írta, a legfontosabb különbség a két eset között, hogy az egyik országnak van működő kormánya, a másiknak pedig nincs.

„Lehet, hogy a franciák nincsenek elragadtatva Francois Hollande-tól – tavaly novemberre a népszerűsége tizenkét százalékra apadt –, de határozottan reagált az országát ért terrortámadásra” – írta Schiavenza, aki szerint mindez nem mondható el Goodluck Jonathan nigériai elnökről. Az államfő 2010-es hatalomra kerülése óta keveset tett a Boko Haram ellen, a 2002-ben feltűnt szervezet egyre nagyobb teret nyer.
Nigériában az erőszak annyira „természetesnek” tűnik már, hogy emiatt is veszthetett a „hírértékéből” az újságíró szerint. „Jonathan kudarca a Boko Harammal való szembeszállásban nem újdonság, Nigérián régóta a korrupt, nem hatékony kormányok átka ül, amelyek képtelenek az ország jelentős olajerőforrását széles körű fellendülésre váltani” – jegyezte meg. Februárban választásokat tartanak Nigériában, csütörtöki kampányrendezvényén pedig Jonathan sok hangzatos dolgot mondott, a Boko Haramról viszont egy szót sem ejtett.