Külföld

A Balkánon erősít Oroszország

A moszkvai diplomácia keményen megalapozta Vlagyimir Putyin szerbiai látogatását, az orosz elnök és külügyminisztere is nekiment a térségbeli amerikai befolyásszerzésnek

Az oroszok megkérdőjelezik Macedónia névváltoztatásának jogosságát, és nem eresztik el az állítólagos amerikai kémet. Vlagyimir Putyin elnök eközben élesen nekiment az amerikaiaknak is belgrádi útja előtt, mondván, destablizálják a térséget, emellett a macedónoknak is kiosztott egy bírálatot az ország névváltoztatása miatt.

Putyin 20190117
Vlagyimir Putyin bírálta Macedóniát az ország névváltoztatása miatt (Fotó: AFP - Sputnik - Ekaterina Shtukina)

Erőteljes Amerika-ellenes húrokat pendített meg az orosz elnök és a külügyminiszter is tegnap. A Belgrádba készülő Vlagyimir Putyin közölte: jelentős destabilizációs tényezőként tartja számon az Egyesült Államok és néhány nyugat-európai ország politikáját, amellyel a térségben akarnak befolyást szerezni. A Vecernje Novosti és a Politika című lapoknak adott interjújában az elnök Jugoszlávia NATO-bombázásaira és a nyugatiaknak az ország szétesésében játszott szerepére emlékeztetett, hozzátéve: az ország katonai semlegessége ellenére Moszkva igyekszik fegyverekkel ellátni a szerb hadsereget.

Kifejtette ellenérzéseit Macedónia közelmúltbeli névváltoztatása miatt – emlékezetes, az ország emiatt nem kezdhette meg érdemi EU-csatlakozását –, mondván: az az ország szétesésének jele, ami a NATO hidegháborús romboló politikájának következménye. Hozzátette, hazája tiszteletben tartja, hogy Szerbia az EU tagjává kíván válni. Putyin beszélt az épülő Török Áramlat fontosságáról is. Az orosz elnök ma Aleksandar Vucic szerb elnökkel tárgyal és beszél az orosz támogatással épült Szent Száva-templom előtt. Szerbia pedig Putyin útjának biztosítására készül: az elnököt saját mintegy 250 biztonsági embere és hétezer szerb rendőr védi majd.

Putyin külügyminisztere ugyancsak megkérdőjelezte Macedónia névváltoztatásának jogosságát, emellett Bosznia NATO- és EU-csat­lakozási terveit is hevesen ellenezte. Szergej Lavrov védelmébe vette a kémkedéssel vádolt Paul Whelan volt amerikai tengerészgyalogos moszkvai letartóztatását, és kettős mércével vádolta meg Washingtont, mondván, Whelant tetten érték, míg az Egyesült Államokban csupán azért tartják őrizetben az orosz Marija Butyinát, amiért amerikai állampolgárokkal kommunikál.

Évértékelőjében viszont Lavrov közölte, Oroszország kész tovább dolgozni a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök (INF) felszámolásáról szóló szerződés megmentéséért, bár Washington irányvonalának célja láthatólag a hadászati stabilitás rendszerének lerombolása. Lavrov szerint a Brexit ellenére Moszkva Brüsszellel és Londonnal is kész az együttműködésre. Beszámolt arról, hogy Brazília új elnöke, Jair Bolsanaro a brazil–orosz kapcsolatok folytonosságára törekszik.