Kanada tovább távolodik az USA-tól

Carney szerint az amerikai vámintézkedések visszafogják a befektetéseket, ezért Kanada célja, hogy a következő tíz évben megkétszerezze a nem amerikai irányú exportját.

A megállapodás értelmében az új vezetékkel Alberta akár napi egymillió hordónyi olajat is eljuttathatna az ázsiai piacokra. Carney úgy fogalmazott: Kanada eddig szinte teljes mértékben az amerikai piacra támaszkodott, az energiaexport több mint 95 százaléka oda irányult, ez a szoros függés azonban „az egykori erősségből mára gyengeséggé vált”. Az új útvonal a miniszterelnök szerint csökkentené azt az árhátrányt is, amellyel jelenleg az amerikai piacon értékesítik a kanadai kőolajat.

A terv ugyanakkor komoly ellenállásba ütközik Brit Columbiában, ahol a part menti tartomány vezetése és az őslakos közösségek is elutasítják az olajszállító tartályhajók forgalmának bővítését. A tartomány miniszterelnöke szerint a projektnek jelenleg nincs konkrét nyomvonala, engedélye és beruházója sem. Az úgynevezett első nemzetek szervezete, az őslakosok érdekképviselete pedig közölte: elutasítanak minden olyan fejlesztést, amely szerintük veszélyeztetné a térség életformáját.

A szövetségi kormány szerint a csővezeték csak egy, a szén-dioxid-leválasztást célzó beruházással együtt valósulhatna meg, és 2027-től indulhatnának az új kibocsátáscsökkentő projektek.