Zelenszkij óriási dilemma előtt áll

Ursula von der Leyen azt mondta, „még van tennivaló, de szilárd alap” jött létre, amit az „erős európai jelenlétnek" tulajdonított. A Politico szerint ez azért is számított újdonságnak, mert az eredeti, 28 pontos amerikai javaslatból az európaiak teljesen kimaradtak, és csak most adhattak hozzá saját módosításokat.

A hét eleji fejlemények azonban gyorsan új helyzetet teremtettek, miután Moszkva elutasította a frissített javaslatot. A Politico úgy látja: így fennáll annak lehetősége, hogy az egyeztetések visszatérnek a kiindulóponthoz, vagyis ahhoz a korábbi tervezethez, amely számos érzékeny pontot tartalmazott Ukrajna számára, többek között a hadsereg létszámának csökkentését és a NATO-csatlakozás kérdésének háttérbe helyezését. Mindez Zelenszkij számára most különösen éles választási helyzetet teremt.

A Politico szerint Zelenszkij két stratégiai út előtt áll. Az egyik az amerikai javaslat további finomítása és elfogadása, amely konkrét feltételek mentén – akár későbbi módosításokkal – egy rendezett folyamatot kínál.

A másik út az, hogy továbbra is Európára támaszkodik, és megvárja, hogy az uniós országok valaha képesek lesznek-e megadni azt a segítséget, amelyre Ukrajnának szüksége lenne.

A lap hangsúlyozza: ez utóbbi komoly kockázattal jár, hiszen ezek az európai szövetségesek négy év háború után sem küldenek csapatokat, nem vállalnak mélyebb katonai szerepet, és még a befagyasztott orosz vagyon felhasználásában sem tudtak megállapodni. A jelenséget Greg Swenson, a Republicans Overseas brit szervezetének elnöke úgy fogalmazta meg:

Mi az alternatíva? […] Azt mondani, hogy a demokráciáról és Ukrajna védelméről beszélünk, jól hangzik, de ők egyszerűen nem hajlandók megtenni.

A Politico értelmezése szerint Swenson szavai arra mutatnak rá, hogy a katonai támogatás kérdésében Európa jelenleg nem képes olyan szintű elköteleződésre, amely önmagában garantálná Ukrajna biztonságát. Európai tisztviselők ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy jelentős pénzügyi és fegyverszállításokkal támogatták Ukrajnát, valamint súlyos gazdasági terheket vállaltak az orosz energiáról való leválás miatt.

A Politico szerint a probléma nem a szándék, hanem az erejük és egységük korlátai.

Egy hónappal ezelőtt az EU még biztosra vette, hogy a befagyasztott orosz vagyonból — mintegy 140 milliárd euróból — új pénzügyi alapot hoz létre Ukrajnának. A terv azonban váratlanul elakadt, elsősorban a belga fenntartások miatt.

Több uniós tisztviselő szerint a tárgyalások intenzíven zajlanak, de áttörés nincs.

Az is felmerült, hogy a vagyon egy részét uniós kötvényekkel vagy közvetlen tagállami hozzájárulásokkal egészítenék ki, ám több diplomatát aggaszt, hogy ha a vagyon felhasználása bekerül a béketervbe, akkor a teljes konstrukció politikailag instabillá válhat.

A Politico arra is rámutat, hogy ha a szankciókat valaha feloldanák, az Euroclear akár visszautalhatná a pénzt Oroszországnak, ami komoly terhet róna az európai költségvetésekre.

A Politico felidézi, hogy Emmanuel Macron és Keir Starmer korábban egy nemzetközi békefenntartó koalíció ötletét is felvetette, és Macron tavaly még annak a lehetőségét sem zárta ki, hogy Franciaország szárazföldi katonákat is küldjön Ukrajnába. A Politico szerint ez akkoriban komoly visszhangot váltott ki, hiszen azt jelentette volna, hogy európai országok közvetlenül is megjelennének a háborús övezetben. Mára azonban a hangnem érezhetően visszafogottabb.

Ezt jelzi, hogy Franciaország új vezérkari főnöke, Fabien Mandon a közelmúltban az orosz–francia konfliktus lehetőségére figyelmeztetett, ami heves vitát robbantott ki az országon belül.

Macron igyekezett csillapítani a tiltakozást, mondván, Mandon szavait „kiragadták a szövegkörnyezetükből”. A Politico értelmezése szerint a reakciók jól mutatják, mennyire érzékeny téma Európában a katonák esetleges kiküldése — és hogy milyen könnyen sodródhatna közelebb a kontinens a háborúhoz. Németország is óvatosabb megközelítést választ.

Greg Swenson úgy vélekedett, hogy a Nyugat „legyőzné Oroszországot”, de – mint mondta – „sok ember meghalna”.

A Politico szerint ez is mutatja, hogy a közvetlen katonai szerepvállalás kérdése továbbra is a legérzékenyebb pont Európa számára, számol be a Mandiner.