Külföld

Sinisa Karan lett a boszniai Szerb Köztársaság új elnöke

A "nép elnöke" továbbra is Milorad Dodik marad

Sinisa Karan, a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Pártjának (SNSD) jelöltje kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi rendkívüli elnökválasztáson a boszniai Szerb Köztársaságban a választási bizottság előzetes eredményei szerint, így a következő 11 hónap során ő lesz Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének elnöke.

Sinisa Karan lett a boszniai Szerb Köztársaság új elnöke
Sinisa Karant választották meg a boszniai Szerb Köztársaság új elnökének
Fotó: ELVIS BARUKCIC / AFP

A szavazatok 92,79 százalékának feldolgozását követően a választási bizottság közölte, hogy az SNSD jelöltje a voksok 50,89 százalékát szerezte meg, míg a második helyen 47,8 százalékkal Branko Blanusa, a Szerb Demokrata Párt (SDS) jelöltje végzett.

A boszniai Szerb Köztársaságban azt követően rendeztek rendkívüli elnökválasztást, hogy Milorad Dodikot a bosznia szövetségi választási bizottság megfosztotta megbízatásától, miután a politikust augusztus 1-jén a másodfokon eljáró fellebbviteli bíróság egy év - pénzzel megváltható - letöltendő börtönre ítélte és hat évre eltiltotta a hivatalviseléstől, amiért nem hajtotta végre a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. Dodik fellebbezését augusztus 18-án elutasította a bíróság, így hivatalossá vált megfosztása az elnöki tisztségtől. A boszniai Szerb Köztársaság parlamentje október 19-én Ana Trisic Babicot nevezte ki ideiglenes elnöknek addig, amíg nem választanak új vezetőt az országrész élére.

A kampány során Sinisa Karan hangsúlyozta, hogy a "nép elnöke" továbbra is Milorad Dodik marad, ő pedig folytatni kívánja az elődje által megkezdett politikát. Sinisa Karan a boszniai sajtó beszámolója szerint egyike Milorad Dodik legközelebbi munkatársainak, évek óta különböző megbízatásai vannak a kormányban, elnökké választásáig a tudományos fejlődésért és felsőoktatásért felelős miniszteri posztot töltötte be, de volt belügyminiszter is. Korábban Milorad Dodikkal együtt amerikai szankciók alá került az országrész elszakadásáért végzett tevékenysége miatt.

Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két, nagy önállósággal rendelkező részből áll, a Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból. Az egyezmény értelmében a három államalkotó nép - a bosnyák, a szerb és a horvát - egyetértésére van szükség minden döntésben, így a törvények elfogadásában is, vagyis a boszniai szerb országrész vezetése jelentősen tudja befolyásolni az ország bel- és külpolitikájának irányát.

Sinisa Karan csak 11 hónapig lesz a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, jövő év októberében ugyanis parlamenti választást és elnökválasztást is tartanak.

Kapcsolódó írásaink