Embervadászatokat tartottak a háborús Szarajevóban

Az állítólagos „szafarik” akkor zajlottak, amikor a boszniai szerb erők ostromolták a várost, ami a modern európai történelem leghosszabb ostroma lett – írja az Al Jazeera alapján a Mandiner.

A milánói nyomozás, amelyet Alessandro Gobbis ügyész vezetett, azután indult, hogy Ezio Gavazzeni újságíró és regényíró Nicola Brigida ügyvédekkel és Guido Salvini volt bíróval együttműködve jogi panaszt nyújtott be „kegyetlenséggel és aljas indítékokkal súlyosbított gyilkosságok” miatt az állítólagos olasz csoportok ellen, akik Szarajevóba utaztak.

Az olasz média szerint a nyomozók abban reménykednek, hogy felkutatják azokat az embereket, akik részt vettek az állítólagos „szafarikban”, azon öt férfi mellett, akiket Gacazzeni perében már azonosítottak.

Gavazzeni, aki minden bizonyítékát átadta az ügyészeknek, kedden az olasz La Repubblica hírportálnak azt nyilatkozta, hogy a keresete „leleplezi a társadalom egy részét, amely a szőnyeg alá rejti az igazságot”.

„Mert jó hírű, gazdag emberekről, vállalkozókról beszélünk, akik Szarajevó ostroma alatt fizettek azért, hogy védtelen civileket ölhessenek meg” – tette hozzá.

Ami eddig tudható

1992 és 1996 között olasz állampolgárok és más, főként fegyverrajongók péntekenként gyűltek össze Triesztben, Északnyugat-Olaszországban, a volt Jugoszláviával határos területen egy hétvégére „vadászni”. Továbbra sem világos, hogy ki szervezte az állítólagos csoportok útjait.

A résztvevőket állítólag a jugoszláv/szerb Aviogenex légitársaság szállította volna a Szarajevót körülvevő dombokra, ahol Radovan Karadzsić elnök – akit később a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekmények miatt 2016-ban népirtásért és emberiség elleni bűncselekményekért elítélt, és egy 2019-es fellebbezés után életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt – boszniai-szerb milíciáinak fizettek volna azért, hogy állampolgárokra lőjenek.

A La Repubblica szerint ezek a „turisták” akár 116 ezer dollárt is fizettek, hogy csatlakozzanak a szarajevói utakhoz a gyilkosságok elkövetése érdekében.

Gavazzeni azt állítja, hogy a résztvevők egy árlistát kaptak volna arról, hogy milyen típusú gyilkosságért fizetnének a külföldiek, akiket célba akartak venni. A gyerekek kerültek volna a legtöbbe, majd a férfiak, a nők és az idősek, akiket ingyenesen ölhettek volna meg.

„Egy résztvevő elindult Triesztből az embervadászatra. Aztán visszatért és folytatta a szokásos életét, mindenki szemében tiszteletre méltó módon” – mondta Gavazzeni.

Gavazzeni 17 oldalas beadványa tartalmazza Edin Subasic, egy boszniai katonai hírszerző tiszt vallomását, aki azt állítja, hogy ő és néhány kollégája tájékoztatta az olasz katonai hírszerző ügynökséget, a Sismit az 1994 elején Triesztből Szarajevóba repült olaszokról szóló jelentésekről. Vallomásában azt állította, hogy az olasz hírszerző szolgálat néhány hónappal később azt közölte vele, hogy leállította az utakat.

A Sismi-jelentés szerint felfedezték a trieszti indulási pontokat, és megszakították az utakat.

Egy másik, a beadványban idézett tanú Gavazzeninek három, jelenleg vizsgált férfi adatait adta meg, akik Torinóból, Milánóból és Triesztből származnak. A keresetben idézett Sismi-jelentés szerint a milánói férfi, aki részt vett az 1993-as lövöldözésekben, egy magán plasztikai sebészeti klinika tulajdonosa volt.

Benjamina Karic, Szarajevó volt polgármestere is benyújtott egy ügyiratot a milánói ügyészségnek ezekről a „gazdag külföldiekről, akik embertelen tevékenységeket folytattak” – jelentette az olasz ANSA hírügynökség.

Szerbia tagadta, hogy bármilyen köze lett volna a gyilkosságokhoz, de a nyomozók úgy vélik, hogy a szerb hírszerző szolgálatok tudtak minderről.

Dag Dumrukcic, Bosznia milánói konzulja kedden a La Repubblicának azt nyilatkozta, hogy kormánya „teljes mértékben együttműködik a nyomozásban”.

„Alig várjuk, hogy feltárjuk az igazságot e kegyetlen ügyben, és leszámoljunk a múlttal. Vannak információim, amelyeket továbbítok a nyomozóknak” – mondta Dumruckic.

Úgy sejtik, hogy több ország állampolgárai vettek részt a merényletekben. 2022-ben Miran Zupanic boszniai filmrendező, a Sarajevo Safari című dokumentumfilmje gazdag külföldieket vizsgált, akik részt vettek ezeken az utakon, köztük néhányan az Egyesült Államokból és Oroszországból.

Egy figyelemre méltó példa Eduard Limonov orosz nacionalista író és politikus volt, akit Pawel Pawlikowski 1992-es, a boszniai háborúról szóló dokumentumfilmjében filmeztek le, amint géppuskával lő Szarajevó városa felé, miközben személyesen Karadzsics kísérte.

Ráadásul 2007-ben John Jordan volt amerikai tengerészgyalogos a volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság előtt azt vallotta, hogy „turista lövöldözők” érkeztek Szarajevóba.