Zelenszkij fejébe kerülhet a mindent átszövő korrupciós háló?

A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legközelebbi bizalmasait is érintő botrány november 10-én pattant ki, amikor az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) a következő közleményt jelentette meg közösségi oldalán: A NABU és a SZAP nagy léptékű akciót hajt végre a korrupció feltárása érdekében az energetika területén. 15 hónap munka, ezerórányi hangfelvétel. Magas szintű bűnszervezet tevékenységét dokumentáltuk.

A bűnszervezet állítólag a személyzeti döntéseket, a beszerzéseket és a pénzügyi folyamatokat ellenőrizte, lényegében az állami tulajdonú vállalatot, amely éves szinten több mint kétszázmilliárd hrivnya bevétellel rendelkezik, külső „felügyelőkön” keresztül irányította.

A botrány főszereplője az ukrán államfő egyik legközelebbi bizalmasa, korábbi üzlettársa, Timur Mindics, akit Zelenszkij pénztárcájaként is emlegetnek. Mindics nem sokkal a razzia előtt elmenekült az országból, miután Deák Dániel szerint vélhetően maga az ukrán államfő figyelmeztette.

– vélekedett Viktor Csumak, egykori katonai főügyész.

Mindics meneküléséről az ukrán állami határőrszolgálat hivatalos közleményt adott ki, amelyben megerősítették, hogy törvényesen lépte át az ország határát.

– állt a dokumentumban.

Ukrán sajtóinformációk szerint Mindics Ukrajnából való távozásához a lvivi prémium szállítási szolgáltató TimeLux szolgáltatásait vette igénybe, egy Mercedes-Benz S 350 autóval utazott Lengyelországba.

Zelenszkij igyekszik távolságot tartani Mindicstől, azt állítja, hogy nem tartotta a kapcsolatot barátjával. Egy interjúban azt hangsúlyozta, hogy a legfontosabb dolog a felelős megbüntetése, és szankciókat kért korábbi üzlettársa ellen.

A botrányba két aktív miniszter is belebukott, Herman Haluscsenko igazságügyi (és volt energetikai), valamint Szvitlana Hrincsuk jelenlegi energetikai miniszter is távozni kényszerült posztjáról. Kedden azonban botrányba fulladt az ukrán parlamentben a két miniszter távozásáról szóló szavazás, miután Petro Porosenko volt ukrán elnök Európai Szolidaritás pártjának képviselői elállták a házelnöki pódiumra vezető utat, és a voksolás helyett az egész kabinet lemondását követelték.

A NABU több felvételt is nyilvánosságra hozott az esettel kapcsolatban. Ezeken olyan emberek hallhatók, akik – nyilvánvalóan összeesküvés céljából – álneveken szólítják egymást, de időnként a valódi nevüket is használják, miközben a bűnözői tevékenység legkülönfélébb aspektusait vitatták meg. A vádlottak között olyanok szerepelnek, mint például

• Igor Mironyuk volt energetikai miniszteri tanácsadó,
• Dmitrij Basov, az Enerhoatom fizikai védelmi és biztonsági igazgatója, korábban az ügyészség munkatársa;
• Olekszandr Cukerman és Igor Fursenko,
• Leszja Usztyimenko és Ljudmila Zorina, akik a pénzmosással foglalkozó csoport „háttérirodájában” dolgoztak.

Belekeveredett a korrupciós botrányba Rusztem Umerov volt védelmi miniszter (jelenleg a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára) és Olekszij Csernisov volt miniszterelnök-helyettes is. Umerov tagadja az érintettségét.

Csernisov júliusban már egy másik korrupciós ügyben is érintett volt, most pedig úgy tűnik, hogy a NABU és a SZAP formálisan indítványozta a letartóztatását. Bár a politikus neve nem került nyilvánosságra, a bejelentés részletei Csernisovra utalhatnak, akit a NABU által közzétett felvételeken az Enerhoatom-ügy résztvevői „Che Guevara” becenéven említettek. A volt miniszterelnök-helyettest korábban jogtalan előny szerzésével és hivatali hatalommal való visszaéléssel gyanúsították. Csernyisov Zelenszkij legközelebbi bizalmasai közé tartozik, feleségeik is jó barátok.

Zelenszkij számára talán még Csernyisov érintettségénél is nagyobb érvágás, hogy az elnöki hivatal vezetőjének, Andrij Jermaknak a neve is felmerült az ügyben. Jaroszlav Zseleznyak ellenzéki képviselő azt állítja, hogy a kiszivárgott hangfelvételeken Jermak „Ali Baba” kódnéven szerepel, márpedig az elnöki hivatal fejét már az ukrán parlamentben is ezen a gúnynéven emlegették.

Zseleznyak érvelése világos: Ali Baba, vagyis Jermak nem csupán érintett, hanem aktív résztvevője lehetett egy korrupciós gépezetnek. Az elnöki hivatal vezetője elleni vádak között külön fejezetet érdemel az az állítás, hogy megkísérelte átvenni a kontrollt a NABU és a SZAP felett.

Az üggyel kapcsolatban számos házkutatást tartottak a hatóságok, amelyek során mintegy négymillió dollárnyi, vonalkóddal ellátott és amerikai városnevekkel – például „Atlanta” és „Kansas” – megjelölt bankjegyköteget találtak Mindics és Derkacs irodájában. A jellegzetes csomagolás szakértők szerint kizárja, hogy a pénz magánszemélyektől származik: ilyen bankjegyeket ugyanis kizárólag bankok rendelhetnek nagy mennyiségben, közvetlenül az Egyesült Államokból. A dollárkötegek útja ezért új irányba tereli a nyomozást.

Ezeket a pénzkötegeket az ukrán állami struktúrákon keresztül juttatták magánzsebekbe – vagyis könnyen visszakövethető, hogy a nyugati támogatások egy része milyen úton tűnt el – hívta fel a figyelmet Deák Dániel.

Zseleznyak szerint sok jel utal arra, hogy a készpénz az állami kézbe vett Sense Bank rendszerén keresztül juthatott Mindics környezetébe. A bank vezetésében több olyan személy található – Olekszij Sztupak igazgatótanácsi elnök, Mikola Hladisenko felügyelőbizottsági elnök, valamint a biztonsági szolgálat vezetője –, akik Zseleznyak szerint korábban közvetlenül Mindics köréhez tartoztak.

A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a Sense Bank államosítása után többirányú, szervezett korrupciós hálózat épülhetett ki a pénzintézetben, amely – megfelelő ellenőrzés mellett – képes lehetett nagy összegek észrevétlen mozgatására. A készpénz ukrán banki rendszereken keresztül legalábbis nehezen juthatott volna magánkézbe: a háborús pénzügyi szabályok szerint ekkora összeget sem magánszemély, sem vállalkozás nem szerezhetne meg ilyen formában – írta meg a Magyar Nemzet.