Külföld
Zelenszkij a végső bukás kapujában?
Egyre erősebbek a belső nyomások
A Kyiv Independent és több ukrán hatósági forrás szerint a korrupcióellenes szervek 15 hónapon át titkos felvételekkel, lehallgatásokkal és megfigyelésekkel építették fel a bizonyítékokat, miközben más állami szervek – köztük az elnöki hivatal – különböző módokon próbálták megakadályozni vagy hátráltatni az eljárást – írja a The Economist.
A nyomozók egy olyan rendszert tártak fel, amely az állami atomenergia-vállalat, az Energoatom szerződéseiből származó pénzek visszaosztására épült, 10–15 százalékos jutalékokkal. A pénz egy részét luxusvillák építésére különítették el Kijev környékén, más összegek pedig Moszkvába kerülhettek át.
A botrány egyik kulcsfigurája Timur Mindics, Zelenszkij korábbi üzlettársa, aki a vizsgálat kezdete előtt órákkal elhagyta az országot – a hatóságok szerint feltehetően figyelmeztetést kaphatott.
A vizsgálat nem csak a sikkasztás tényét rögzítette: a lehallgatási anyagokból kiderült, hogy az érintettek álneveket használtak, készpénzes táskákat hordtak különböző lakások között, és figyelték a korrupcióellenes nyomozók mozgását. Olyan megjegyzések is előkerültek, amelyek szerint „felesleges pénzkidobás” lenne fontos elektromos alállomások védelmére költeni – ezek közül néhányat röviddel később orosz rakéták támadtak.
A botrány nemcsak az Energoatom körül kialakult korrupciós hálózatot leplezte le, hanem a hatalmi elit és az elnöki hivatal működéséről is sokat elárult, vette észre az Origo.
A nyáron Zelenszkij pártja megpróbálta korlátozni a korrupcióellenes szervek függetlenségét, ami hatalmas tiltakozást váltott ki, és végül visszavonták a törvényt. A korrupcióellenes ügyészség vezetője szerint ha ez a korlátozás érvényben marad, a mostani nyomozás egyszerűen el sem juthatott volna idáig.
Az ügy politikai következményei már most komolyak: két miniszter menesztése napirenden van, öt embert letartóztattak, és a nyomozás következő szakasza akár egy évig is eltarthat.
Ukrajnában sokan attól tartanak, hogy a botrány alááshatja a hadsereg morálját, amely Oroszország fokozódó támadásaival néz szembe, miközben a fronton már így is komoly a nyomás.
Külföldön pedig a nyugati támogatások jövője kerülhet veszélybe: Ukrajna évente mintegy 100 milliárd dollárnyi segítségre szorul, és a korrupciós vádak gyengíthetik az ország hitelességét Washingtonban és az európai fővárosokban.
A botrány nyomán egyre több figyelem összpontosul Zelenszkij kabinetfőnökére, Andrij Jermakra, aki bár hivatalosan nem szerepel a gyanúsítottak között, kulcsszereplője az ukrán politikai rendszernek.
Jermak kezében összpontosul a kormányzati működés nagy része, befolyása kiterjed a parlamentre, a minisztériumokra, a külpolitikára és a rendvédelmi szervekre is. Több kijevi forrás szerint lehetetlen elképzelni egy ekkora hálózat működését az ő tudta nélkül.
Emiatt egyre erősebbek a belső nyomások, hogy Zelenszkij megváljon legfőbb bizalmasától — mások szerint azonban Jermak menesztése a teljes hatalmi struktúrát rengetné meg.
A helyzetet sokan Ukrajna rendszerszintű válságának tartják: a korrupciós vizsgálatok folytatódnak, a fronthelyzet romlik, a nyugati támogatás bizonytalanabb, és mindeközben az ukrán vezetés belső feszültségei is felszínre törtek. Több megszólaló szerint Zelenszkijnek hamarosan életre szóló politikai döntést kell hoznia arról, kiket tart meg maga mellett – és kiket áldoz fel a rendszer túlélése érdekében.
