Masszív ukrán dróntámadás-sorozat: kiderült, mit titkoltak az orosz finomítókról

„Oroszország kőolaj-feldolgozása idén mindössze 3%-kal csökkent a nagyszabású dróntámadások ellenére. Az olajfinomítók a tartalékkapacitások beindításával ellensúlyozták a támadások okozta károkat, így sikerült elkerülniük az üzemanyag-termelés jelentős visszaesését” – közölte az ügynökség forrásokra hivatkozva.

A Reuters számításai szerint az ukrán dróntámadások legalább 17 nagy orosz olajfinomítót értek, és ez átmenetileg akár a kapacitások 20%-át is kiesésre kényszeríthette volna. Ennek ellenére Oroszországban nem alakult ki széles körű üzemanyag-válság.

„A finomítók már a támadások előtt is jóval teljes kapacitásuk alatt működtek, és enyhíteni tudták a következményeket azzal, hogy tartalék berendezéseket indítottak újra mind a károsodott, mind a sértetlen üzemekben, valamint gyors javítás után visszaállították a sérült egységek működését. Oroszország olajfinomítóinak összkapacitása körülbelül napi 6,6 millió hordó, de ezt ritkán használják ki teljes mértékben” – mondták a Reuters forrásai.

A források hozzátették, hogy az orosz vállalatok megoldást találtak arra is, hogy az olajfinomítói berendezések egy részét az országon belül gyártsák le, vagy Kínából importálják.

„A javítási munkák a legtöbb esetben néhány héten belül lehetővé tették a desztillációs egységek újraindítását” – tették hozzá.

Korábban a berlini Carnegie Központ vezető kutatója, Szergej Vakulenko is arra mutatott rá, hogy sok elemzés téves következtetésekre jut.

„Az orosz olajfinomítók összkapacitása valóban nagyjából 327 millió tonna évente, de Oroszország valójában csak 260–270 millió tonnát dolgoz fel, miközben 110–120 millió tonna kőolajterméket fogyaszt. Ha megnézzük, miből áll a kihasználatlan 38%, először is kiderül, hogy a névleges kapacitás 22%-a valójában mindig üresen áll. A fennmaradó 78% viszont jóval több terméket állít elő, mint amennyit az ország elfogyaszt. A dízelüzemanyag-termelés majdnem kétszerese a belföldi igényeknek, a benziné 16%-kal haladja meg azt, és az ország jelentős mennyiségű naftát is gyárt – ez a benzin fogyasztásának 60%-át teszi ki –, amelynek nagy részét exportálják. Szükség esetén ebből viszonylag egyszerűen lehet benzint gyártani. Nem a legjobb minőségűt, nem a legkörnyezetbarátabbat, és a motorok számára sem ideális hosszú távon, de vészmegoldásként teljesen megfelelő” – írta a szakértő.

Mint arról korábban hírt adtak, a rendkívüli javítások több régióban benzinnhiányt és a nagykereskedelmi árak megugrását okozták, ami kérdésessé tette a független benzinkutak nyereségességét. A kormány válaszul az év végéig betiltotta a benzin exportját, és felkészült annak ideiglenes importösztönzésére, valamint egy oktánszám-növelő adalékanyag engedélyezésére.