Lengyelország több aranyat vásárol, mint Kína

A harmadik negyedévben a központi bankok továbbra is erősen vásároltak aranyat. A készletek közel 220 tonnával nőttek. Ez tíz százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, és 28 százalékkal több, mint az előző negyedévben.

Az Arany Világtanács adatai szerint a központi bankok idén eddig összesen mintegy 630 tonnát vásároltak. A vásárlások így némileg elmaradnak a korábbi évek volumenétől. Ezek azonban még mindig jóval meghaladják a 2022 előtti évek 400–500 tonnás átlagát.

Feltűnő, hogy a vásárlók köre bővül. Eleinte elsősorban a feltörekvő piaci országok növelték aranytartalékaikat. Oroszország és Kína évekig a legnagyobb vásárlók közé tartozott, csakúgy, mint India, amely szintén gyakran az első helyeken végzett. Újra és újra Törökország, Kazahsztán és Üzbegisztán is megjelent a fronton. Az államokat arra késztették, hogy stabilizálják valutájukat és diverzifikálják valutatartalékaikat, hogy kevésbé függjenek a dollártól. A szakértők itt „dollármentesítésről” beszélnek.

Ez a motívum különösen Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója után vált aktuálissá, amikor a nyugati államok szankcióik részeként befagyasztották az orosz jegybank devizatartalékait. Csak 2023-ban Kína csaknem tíz százalékkal, 2235 tonnára növelte aranytartalékait.

Eközben egyes uniós országok is egyre gyakrabban vásárolnak aranyat. Csehország 2023-ban (19 tonna körül) és 2024-ben (21 tonna körül) az első öt között volt. Idén az ország a hatodik helyen áll alig 16 tonna vásárlással.

De Lengyelország különösen aktív. A jegybank idén már csaknem 67 tonnát vásárolt – többet, mint bárki más. 2024-ben Lengyelország csaknem 90 tonnát szerzett, majdnem kétszer annyi aranyat, mint Kína. Ez elég volt az első helyhez is. 2023-ban az ország a második helyen végzett 130 tonnával. 2023 óta Lengyelország aranytartalékai több mint kétszeresére nőttek. Az ország jelenleg körülbelül 515 tonna arannyal rendelkezik. Világszerte a tizedik helyen áll, közvetlenül Hollandia mögött, de Nagy-Britannia vagy Spanyolország előtt.

Az erőteljes növekedés ellenére Lengyelország még nem ért véget. A lengyel jegybank a jövőben devizatartalékának közel 30 százalékát aranyban kívánja tartani – jelentette be szeptember elején. Az elmúlt évek kiterjedt vásárlásai után ez az arány jelenleg jó 24 százalék. A jelenlegi áron Lengyelországnak még mindig körülbelül 150 tonna aranyat kellene vásárolnia e cél eléréséhez. „A globális turbulencia és az új pénzügyi rend keresésének nehéz időszakában az arany az egyetlen biztonságos befektetés az államtartalékok számára” - mondta Adam Glapinski, a jegybank vezetője a központi bank hivatalos közleményében.

Glapinski egy 2024-es esszében részletesebben kifejtette Lengyelország aranystratégiáját. A szöveg legfontosabb megállapításai a következők:

• „A geopolitikai helyzet és az ország katonai és gazdasági biztonságát fenyegető előrelátható jövőbeli fenyegetések, valamint Lengyelország történelme arra kényszerít bennünket, hogy minden lehetséges forgatókönyvet mérlegeljünk. A kellően nagy deviza- és aranytartalékok elengedhetetlenek Lengyelország számára bármilyen kedvezőtlen forgatókönyvben.”
• „A devizatartalékokkal ellentétben az aranyállományok nincsenek kitéve a tartalékvalutákat kibocsátó központi bankok monetáris politikájának hatásainak. Ezenkívül nincs lehetőség az aranykínálat korlátlan növelésére, míg a tartalékvaluták esetében a központi bankoknak joguk van korlátlan pénzteremtésre. Ezenkívül az aranytartalékok nincsenek kitéve az inflációs adósságfinanszírozás kockázatának.”
• „A jelentős aranytartalékok erősítik a jegybankba és a nemzeti valutába vetett bizalmat. Ebben az esetben az arany az érték szimbóluma és a bizalom egyfajta horgonya.”

Még ha Glapinski nem is nevezi meg az Oroszország fenyegetését és az Egyesült Államok magas adósságát, a célzások elég egyértelműek. Szavai jól szemléltetik, hogy a kialakult világrend mennyire kezdett megingani. A nagy szereplők pozícionálják magukat – és az arany központi szerepet játszik - írja a focus.de.