Külföld

A Trump-Orbán találkozó is mutatja, nem csak az országok mérete számít

A tegnap bejelentett Washingtonba tervezett november 7-i Trump-Orbán találkozó egyértelműen mutatja az Egyesült Államok és Magyarország erős szövetségét, amelynek nem mindenhol örülnek, többek között az Európai Unió vezetőit sem tölti el boldogsággal, hazánk azonban sokat kamatoztathat ebből, és a konkrét előnyökről ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég tudományos igazgatója nyilatkozott lapunknak.

A Trump-Orbán találkozó is mutatja, nem csak az országok mérete számít
Donald Trump és Orbán Viktor
Fotó: Gulyás Gergely fb oldala

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke nem egyszer kifejezte már, hogy nagyra tartja Orbán Viktort, és kettejük világlátásában sok a hasonlóság.

– 2019-ben a Fehér Ház hivatalos közleménye szerint két régóta szoros kapcsolatokkal rendelkező állam – és ezt már én teszem hozzá, erős – vezetője találkozott május idusán Washingtonban.

A meghívás időzítése akkor is üzenetértékű volt a brüsszeli elit, de a „régi Európa” számára is.

Az amerikai elnök ezzel – úgy is mint a köznyelvben a szabad világ vezetője – az európai parlamenti választások hajrájában elsősorban azt kívánta az akkori nyugat-európai politikai elittel tudatni, hogy új prioritások és értékek és érdekek mentén is van lehetőség az euroatlanti kapcsolatok továbbfejlesztésére. Ezt a narratívát erősíti az ismételt találkozó Donald Trump és Orbán Viktor között – kezdte az értékelést ifj. Lomnici Zoltán.

Nem minden a méret

Az újabb találkozónak azonban sokkal nagyobb hatása is lehet, mintahogy azt néhányan gondolnák, hiszen Donald Trump hagyományosan nagyobb összefüggésekben gondolkodik.

– Az, hogy a nemzetközi térben nem kizárólag egy ország földrajzi mérete a meghatározó, vitán felül áll.

Magyarország többek mellett Szent-Györgyi Albert, Gábor Dénes és Kertész Imre országa is, ha csak a Nobel-díjasokat tekintjük.

És még mennyi mindenre lehet büszke ez a nemzet, amelynek miniszterelnöke tisztában van ennek a jelentőségével és az ezzel járó felelőséggel. Továbbá az, hogy a régió és a V4 gazdasági, geopolitikai értelmében is felértékelődött, szinten nem szorul bővebb magyarázatra. Ennek a súlyát már érzik Brüsszelben, de Berlinben és Párizsban is.

Mint, ahogy azt is látniuk kell, hogy az régi-új, republikánus kormányzat – demokrata liberális elődjeitől eltérően – „visszatért” Közép-Európába.

És ennek a kurzusváltásnak úgy tűnik Magyarország egyertelmű nyertesévé válhat.

A találkozó tervezett céljai

Orbán Viktor már korábban is kifejtette, hogy nem protokoláris látogatásra készül, a találkozót gondosan előkészítették, azaz több megállapodásra is lehet számítani.

– A tervezett célok között szerepel, hogy a felek az energetikai, hadiipari, gazdasági és pénzügyi együttműködés terén új, stratégiai jelentőségű megállapodásokat kössenek, miközben

Orbán Viktor és Donald Trumpa béke előmozdításáról, valamint egy esetleges amerikai–orosz csúcstalálkozó lehetőségéről is egyeztetnek.

A magyar miniszterelnök korábban hangsúlyozta, hogy átfogó gazdasági megállapodást kíván kötni Washingtonnal az amerikai vámintézkedések Európai Unióra gyakorolt negatív hatásainak ellensúlyozására, és a megbeszélés napirendjén várhatóan szerepel az amerikai szankciók alóli mentesítés kérdése is.

Tűzszünetet és békét hozni az orosz-ukrán háborúban

Legalább ekkora jelentősége lehet, hogy az amerikai elnök Európában az orosz-ukrán háború lezárásához elsősorban Orbán Viktorra számíthat.

– Mindkét vezető nyilatkozataiból kitűnik, hogy a háború gyors lezárását tartják célnak. Orbán Viktor már a 2024. márciusi maralagói találkozó után arról beszélt, hogy Donald Trump „a béke embere”, és szerinte csak neki van elég elszántsága és ereje, hogy tűzszünetet és békét hozzon az orosz-ukrán háborúban.

Kettejük szövetsége egyúttal üzenet az Európai Uniónak is, hiszen a liberális irányvonalat erőltető vezetőkkel szemben két szuverenista politikus áll.

– Mindezek alapján reális esély mutatkozik arra, hogy a találkozó nyomán Magyarország helyzete kedvezőbbé váljon mind gazdasági, mind diplomáciai téren.

Egy, a kölcsönös érdekeken alapuló amerikai–magyar együttműködés erősítheti hazánk mozgásterét az Európai Unióval folytatott vitákban, mérsékelheti az uniós szankciók gazdasági következményeit és új piaci, energetikai lehetőségeket nyithat meg.

Ha a felek békepárti álláspontja valóban előmozdítja a háború lezárását, az stabilabb nemzetközi környezetet teremthet Közép-Európában, ami hosszú távon Magyarország biztonsági és gazdasági érdekeit is szolgálja. Külön érdekesség, hogy az Alaptörvény is a békepolitikát szorgalmazza, a Q. cikk (1) bekezdése szerint Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával – emlékeztetett ifj. Lomnici Zoltán.

Kapcsolódó írásaink