Vissza kell hozni a békét!

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Minszki Nemzetközi Eurázsiai Biztonsági Konferencia panelbeszélgetésén arról számolt be, hogy az emberiség jelenleg a veszélyek korában él, a globális helyzet nem volt ilyen rossz a második világháború vége óta.

Kiemelte, hogy a súlyos kihívások meglétében egyetértés van a világban, abban viszont már nincs, hogy miképpen is kellene ezekre reagálni. „A mi nyugati politikai közösségünk az elszigetelődést választotta, a párbeszéd beszüntetését, a kommunikációs csatornák elvágását és ’katonai megoldások’ erőltetését. Idézőjelben, mert ezek soha nem valódi megoldások” – mondta.

„A mi válaszunk teljesen más. Mi úgy hisszük, hogy a jelenlegi globális helyzet éppen azt mutatja, hogy fokozni kell a diplomáciát, és minden korábbinál aktívabb párbeszédet kell folytatni. A kommunikációs csatornák elvágása nekünk annyit jelent, mint feladni a béke reményét, és teret adni a félreértéseknek” – tette hozzá.

Majd úgy vélekedett, hogy a Nyugat sajnos mindent túlpolitizál és túlideologizál, ami nagyon veszélyes, míg ezzel szemben a magyar kormány álláspontja a józan észre és a racionalitásra alapul.

Emlékeztetett, hogy Magyarország a hidegháborúban egyszer már évtizedeket vesztett Kelet és Nyugat konfliktusán, amelyben a rossz oldalra került, ezért hazánk a konnektivitásban, a kölcsönös tiszteletre és kölcsönös előnyökre építő globális együttműködésben érdekelt.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország erős Európai Unióban érdekelt, amely nemrég még a valóság volt, amikor a politikát még a józan észre alapozták, amikor még nyíltan beszéltek egy eurázsiai gazdasági-kereskedelmi térségről, amikor a növekedés alapját még a fejlett nyugati technológiák és az olcsó keleti energiahordozók kombinációja adta.

„Viszont mára minden megváltozott. A józan észt felváltotta az ideológiai és a politikai túlfűtöttség. Az EU lépésről lépésre elszigetelte magát a világgazdaság fő szereplőitől” – figyelmeztetett.

Majd érintette a rendkívül előnytelen vámmegegyezést az Egyesült Államokkal, amely Európa számára az „évszázad legrosszabb üzlete” volt, és egyúttal bírálta a kínai elektromos autóipart sújtó vámokat is.

Azt is elítélte, hogy az EU a kudarcos szankciós politikája keretében elvágta magát Oroszországtól, majd sérelmezte, hogy a közösség a jövő kontinensétől, Afrikától is elszigetelődött azzal, hogy „az ideológiai őrületet” belekeverte a gyakorlati, például gazdasági kérdésekbe.

„Az elszigetelődési politika pusztító hatással volt Európára. Ma az európai gazdaság versenyképessége hanyatlik. Három és fél éve háború dúl a kontinens szívében. A nyugati országokban pedig társadalmi feszültségeket, bandaháborúkat, modern antiszemitizmust eredményez az illegális migráció” – sorolta.

A miniszter végül leszögezte, hogy a kormány célja erőssé tenni Magyarországot, de ehhez az Európai Uniónak is újra meg kell erősödnie, amihez három nagy változásra lenne szükség.

„Az első: vissza kell hozni a békét Európa keleti részére. A háborúpárti stratégiát békepárti stratégiával kell felváltani. Minden európainak segíteni, nem pedig akadályozni kell Trump elnök béketörekvéseit” – húzta alá.

„A második: vissza kell térni a racionalitáshoz. Az energiaellátás kérdését nem lehet ideológiai alapokon kezelni. Az energiaellátás biztonságának feláldozása a politika oltárán mindig az emberek kárára megy. Nincs olyan közgazdasági tankönyv, amely szerint ésszerű lenne egy olcsó, megbízható forrást drágább és kevésbé megbízható forrásra cserélni” – folytatta.

„És a harmadik: vissza kell térni az eurázsiai párbeszédhez. Ez a globális párbeszéd egyik legfőbb pillére. Európát és Ázsiát nem választja el földrajzi akadály. Amikor az eurázsiai együttműködés működött, jól működött” – fűzte hozzá.

„A józan ész és a racionalitás alapján gondolkodva: ha Európa újra biztonságos, versenyképes és stabil akar lenni, az csak eurázsiai együttműködésen keresztül lehetséges. Ezért a magyar kormány továbbra is elkötelezett az eurázsiai párbeszéd előmozdítása mellett” – összegzett.