Külföld
Egyre durvul a vérontás
Afgán és pakisztáni nem jó barát

Elvileg tűzszünet van érvényben Afganisztán és Pakisztán között, de ez szemmel láthatóan nem zavarja a feleket abban, hogy kölcsönösen át ne durrogtassanak a másik térfelére. Mivel egyik állam sem a maximálisan hiteles tájékoztatásáról ismert, így igen nehéz eligazodni abban a tekintetben, vajon most éppen ki „folytatta” a konfliktust, illetve mi történik e percekben a végeken.
Ami biztosnak mondható, Iszlámábád közlése szerint a vasárnapi összecsapásokban legalább huszonöt afganisztáni szélsőséges és öt pakisztáni katona vesztette életét. A hadsereg sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a Tehrík-i-Talibán Pakisztán (TTP) terrorszervezethez tartozó szélsőségesek két nagyobb alakulata próbált két különböző helyen bejutni az északnyugati Haibar-Pahtúnhva tartomány területére Afganisztán felől.
Iszlámábád amúgy igen régóta azzal vádolja a 2021-ben újfent hatalomra került tálibokat, hogy menedéket nyújtanak az országukban véres merényleteket végrehajtó TTP-nek. Ezzel szemben Kabul azt kürtöli világgá, hogy Pakisztán támogatását élvezi az Afganisztánban igencsak brutális terrorcselekményeket elkövető Iszlám Állam-Horaszán Tartomány (ISKP) nevű terrorszervezet. Utóbbi egyébként valóban annyira elvakult, hogy hozzájuk képest a tálibok laza erkölcsű figuráknak tűnnek föl.
A kabuli vezetés erősen tart is tőlük, s ott pusztítja tűzzel-vassal a tagjait, ahol éri.
Az egyre jobban elfajuló fegyveres konfliktus pikantériáját az adja, hogy a két állam Isztambulban amúgy éppen béketárgyalásokat folytat egymással. A munka zárt ajtók mögött zajlik, így édeskeveset lehet tudni a részletekről - viszont figyelemreméltó, hogy az iszlámábádi védelmi miniszter, Khawaja Muhammad Asif még szombaton közölte, ha záros határidőn belül nem jutnak dűlőre, akkor mozgósítást rendelnek el és teljes erejükből megtámadják északi szomszédjukat.
Az afgánok békeszándékait amúgy erősen megkérdőjelezi az a tény, hogy a beszivárgási kísérletre alig egy nappal Asif fenyegetődzése után került sor. Továbbá az is elgondolkodtató, ha valóban nem ők támogatják a TTP terroristáit, akkor azzal azt is elárulják, hogy a saját államuknak sem urai, továbbá azt sem képesek maradéktalanul ellenőrizni, mi folyik a határaikon.
Nem árt szem elől téveszteni azt sem, a fegyveres konfliktust bármikor eszkalálhatja néhány helyi, saját szakállára dolgozó és/vagy bosszúszomjas „szorgalmas” idióta. Ők azok, akik random időpontokban és helyszíneken nyitnak gyalogsági vagy ágyútüzet a másik fél embereire, eszközeire. s ezzel magasról tesznek arra, mit gondol a felsőbbség az egészről.
Jelenleg még korai lenne latolgatni, vajon milyen esélyekkel indulna neki a két ország egy háborúnak, az azonban bizonyos, a világ egyetlen másodpercig sem lenne érdekelt abban, hogy egy újabb fegyveres konfliktus törjön ki a térségben.
