Külföld
Trump nem a legszigorúbb szankciót választotta az oroszoknak?
Három lehetőséget kínáltak fel
Donald Trump amerikai elnök végre elérte a forráspontot Vlagyimir Putyin orosz vezetővel kapcsolatban, de nem a legszigorúbb szankciókat választotta, mert továbbra is megállapodást akar Oroszországgal.
A The Wall Street Journal szerint amerikai tisztviselők szerint az elnök türelme végleg elfogyott, miután arra a következtetésre jutott, hogy Putyin csak halogatja az ügyet. Órákkal azután, hogy Trump lemondta a Putyinnal tervezett budapesti csúcstalálkozóját, Oroszország újabb csapásokat intézett Ukrajna ellen, több épületet is eltalálva, köztük egy óvodát.
„Trump nem kommentálta közvetlenül a csapásokat, de a kormányzati tisztviselők szerint felháborította az ilyen agresszió, még azokon az időkön is, amikor véleménye szerint előrelépést ért el Putyinnal” – jegyzi meg a cikk.
Nem a legszigorúbb szankciós megoldás
Az amerikai olajiparral szembeni szankciós csomagokat kidolgozták és hónapokon belül életbe léptetik, amennyiben Trump úgy dönt, hogy cselekszik:
„Trumpnak három szankciós tervet mutattak be: egy kemény opciót, amely közvetlenül az orosz ipart és a magas rangú orosz vezetőket célozza meg; egy közepes opciót, amely Oroszország energiaszektorát célozza meg; és egy enyhébb opciót, amely korlátozottabb szankciókat vezetne be. Trump a közepes opciót választotta.”
Egy magas rangú Fehér Ház-tisztviselő azt nyilatkozta, hogy Trump világossá tette, hogy itt az ideje véget vetni a háborúnak, hozzátéve, hogy továbbra is a konfliktus békés megoldására fog törekedni.
Ugyanakkor Trumpnak más eszközei is vannak a Putyinra nehezedő nyomás fokozására, de ezeket még nem használta. Ezek közé tartozik a nagy hatótávolságú Tomahawk cirkálórakéták Ukrajnába küldése, új másodlagos szankciók bevezetése minden olyan vállalattal szemben, amely üzleti kapcsolatban áll szankcionált orosz olajóriásokkal, vagy új szankciók bevezetése Oroszország illegális olajszállító tartályhajókból álló árnyékflottájával szemben az Európai Unió szankcióinak megerősítése érdekében.
„Trump nyitva hagy néhány kérdést, mert továbbra is nagyon szeretne megállapodást kötni Putyinnal” – mondta Kurt Volker, aki Trump ukrajnai különmegbízottja volt az első adminisztrációja alatt. „Ez azt mutatja, hogy csak frusztrálja, hogy Putyin eddig nem támogatta a terveit.”
Volker azt mondta, hogy „sokkal több kell, mint pusztán szankciók” ahhoz, hogy Putyint komoly engedményekre kényszerítsék, és hogy a Tomahawkok Ukrajnába küldése fontos következő lépés lenne.
„Mindazonáltal a kormányzati tisztviselők szerint a Rosneft és a Lukoil elleni legújabb szankciók gyökeresen megváltoztathatják a játékszabályokat, tekintve, hogy Oroszország háborús gazdasága mennyire törékeny, és mennyire függ az olaj- és gázbevételektől” – írja a WSJ.
Trump ugyanakkor egyelőre nem tette világossá, hogy szándékában áll-e további amerikai szankciókat bevezetni Oroszország ellen a Putyinra nehezedő, békemegállapodás elérése érdekében gyakorolt nyomás részeként.
„A kérdés most az, hogy alapvető változásnak vagyunk-e tanúi Trump stratégiájában, vagy ez csak egy átmeneti intézkedés, amelynek célja, hogy elégedetlenséget mutasson az oroszok diplomáciai együttműködésének teljes hiányával kapcsolatban” – mondta Andrew Weiss, a Carnegie Endowment for International Peace kutatási alelnöke.
