Külföld
Ennyi veszteségük lesz a németeknek, ha elkobozzák az orosz vagyont
Peszkov szerint az orosz pénzeszközök Ukrajnába történő átutalása „bumeránghatású” lesz
Az Európai Bizottság egy olyan tervet szorgalmaz, amely szerint mintegy 140 milliárd eurót gyűjtenének össze Kijevnek „kártérítési kölcsönként”, azzal az indokkal, hogy a pénzt később visszaszerezhetik Moszkvától. Több médiaorgánum is arról számolt be csütörtökön, hogy az EU vezetői a brüsszeli csúcstalálkozón nem tudtak megállapodásra jutni a javaslatról.
A német vállalatok legalább 100 milliárd eurós veszteséget szenvedhetnek el, ha Brüsszel az Ukrajna finanszírozására felhasználja a befagyasztott orosz vagyontárgyakat – jelentette csütörtökön a dpa. Németország az EU tagállamai közül a legnagyobb kockázatnak lenne kitéve, ha Moszkva megtorlást alkalmazna – nyilatkozta a hírügynökségnek a Német-Orosz Kereskedelmi Kamara elnöke.
Az Európai Bizottság egy olyan tervet szorgalmaz, amely szerint mintegy 140 milliárd eurót gyűjtenének össze Kijevnek „kártérítési kölcsönként”, azzal az indokkal, hogy a pénzt később visszaszerezhetik Moszkvától. Több médiaorgánum is arról számolt be csütörtökön, hogy az EU vezetői a brüsszeli csúcstalálkozón nem tudtak megállapodásra jutni a javaslatról.
Matthias Schepp, a Német-Orosz Kereskedelmi Kamara vezetője csütörtökön a dpa hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: „Németország más országoknál nagyobb mértékben fektetett be Oroszországba. Ezért a legtöbbet veszítheti az orosz jegybanki források tervezett felhasználásából Ukrajna javára történő fegyvervásárlásából.”
A dpa becslései szerint a német vállalatok mintegy 100 milliárd euró értékű vagyonnal rendelkeznek Oroszországban, amely veszélybe kerülhet, ha Moszkva megtorlást alkalmaz az EU esetleges lépése ellen, amely a befagyasztott pénzeszközök felhasználását célozza.
Több tagállam is fenntartásokat fogalmazott meg a tervvel kapcsolatban. Belgium, ahol az orosz jegybank pénzének nagy része a pénzügyi szolgáltató Euroclearen keresztül van elhelyezve, jogi aggályokat vetett fel a Kijevnek nyújtandó esetleges kölcsönnel kapcsolatban. Magyarország is ellenezte az intézkedést. Orbán Viktor miniszterelnök, aki kihagyta a legutóbbi ukrajnai megbeszéléseket, figyelmeztetett, hogy az ilyen lépések alááshatják az EU pénzügyi rendszerébe vetett bizalmat és fokozhatják a feszültségeket.
Az orosz eszközök felhasználásáról szóló megállapodás hiányát közvetve megerősítette Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke, aki az X-en azt írta, hogy az EU továbbra is elkötelezett Ukrajna pénzügyi igényeinek kielégítése mellett a következő két évben, beleértve a katonai és védelmi erőfeszítések támogatását is – írta meg az oroszhirek.hu.
Moszkva többször kijelentette, hogy befagyasztott eszközeinek bármilyen felhasználását lopásnak tekinti. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője figyelmeztetett, hogy az orosz pénzeszközök Ukrajnába történő átutalása „bumeránghatású” lesz, hozzátéve, hogy „ha valaki el akarja lopni a tulajdonunkat, az eszközeinket, és azokat illegálisan ki akarja sajátítani… akkor az egyik vagy másik módon jogi eljárás alá kerül”.
