Az ok, ami arra késztette Trumpot, hogy drasztikusan megváltoztassa a hangnemét Putyinnal szemben

Sokan, még a Fehér Házban is, meglepődtek Donald Trump amerikai elnök hirtelen lépésén, hogy új szankciókat vezessen be Oroszország ellen. A CNN jelentése szerint azonban ez annak az eredménye volt, hogy fokozatosan felismerte, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor álláspontja az ukrajnai háború befejezésével kapcsolatban nem változott jelentősen az alaszkai csúcstalálkozó óta.

Egy magas rangú Fehér Ház-tisztviselő szerint nem volt olyan konkrét pillanat, ami drámaian megváltoztatta volna Trump véleményét. Azt mondta, nézeteit az ismételt csalódások befolyásolták, hogy Putyin láthatóan nem volt hajlandó befejezni a háborút.

„Trump hónapok óta azt hajtogatja tanácsadóinak, hogy egy napon úgy dönt majd, itt az ideje határozottabb fellépésnek Oroszországgal szemben. Most pedig az elnök arra utalt, hogy az „ösztönei” azt súgják, itt az ideje, hogy Putyinnal más irányba induljon el” – áll a cikkben.

Mint tudják, néhány órával a szankciók bejelentése előtt Oroszország támadást intézett egy harkivi óvodában.

„Ez [a szankciók bevezetése] a [Putyinnal] folytatott jó beszélgetések, az újságok olvasása és annak a látványa volt, ahogy Oroszország továbbra is hatalmas mértékben bombázza Ukrajnát” – mondta egy magas rangú Fehér Ház-tisztviselő.

Ezenkívül megjegyzik, hogy Trumpot a gázai sikere motiválta ezekre a lépésekre, ami véleménye szerint csak azután vált lehetővé, hogy fokozódott a nyomás Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre.

„A keménység tettekhez vezetett” – mondta a tisztviselő.

Emellett republikánus szenátorok, mint például Lindsey Graham és mások, felszólították az elnököt, hogy vezessen be szankciókat Oroszországgal szemben.

„Mindent meg akarunk tenni, hogy támogassuk az elnök, csapata és szövetségeseink erőfeszítéseit a vérontás megállítására és békés lezárására” – mondta John Thune, a szenátus többségi vezetője kedden újságíróknak.

A kiadvány felidézte, hogy Trump először január 22-én beszélt az Oroszország elleni szankciókról, „két nappal a beiktatása után és egy nappal azután, hogy lejárt a háború befejezésére kitűzött határidő”. Akkor azt mondta, hogy lehet, hogy nem lesz más választása, mint „magas szintű adókat, vámokat és szankciókat kivetni” Moszkvával szemben. A fenyegetések tavasszal és nyáron is folytatódtak, de soha nem valósultak meg új intézkedésekben.

A tisztviselők szerint Trump félt drasztikus lépéseket tenni, hogy ne taszítsa el Putyint még jobban a béketárgyalásoktól.

A cikk szerint nyitott kérdés, hogy az amerikai elnök új pozíciója végleges vagy csak átmeneti jellegű. Azt mondta, hogy hivatalába való visszatérése óta többször is megváltoztatta Putyinnal kapcsolatos hozzáállását.