Az Európai Bizottság egységes alapot hozna létre

Navracsics Tibor közölte: az Európai Bizottság nyáron nyilvánosságra hozta a 2028-2034 közötti időszak pénzügyi keretének első tervezetét, amelynek egyik fontos újítása, hogy az eddigi szerkezettől eltérően egységes alapot hoznak létre. Ez a kohéziós politika, a közös mezőgazdasági, vidékfejlesztési politika, illetve egyes belügyi programok egy alapba történő integrálását jelenti – magyarázta.

A miniszter elmondta, a tagállamoknak eddig nem volt módjuk, hogy nyilvánosságra hozzák álláspontjukat a tervezettel kapcsolatban, ezért szervezték a mostani találkozót. Tájékoztatása szerint a tanácskozáson a V4 együttműködésben részt vevő Csehország, Szlovénia, Magyarország és Lengyelország, továbbá Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Bulgária, Szlovénia és Horvátország képviselői vettek részt azzal a céllal, hogy értelmezzék a tervezetet, és alakítsanak ki közös álláspontot.

„A tagállamok egyetértettek ma abban, hogy értékeljük a bizottság azon törekvéseit, hogy egyszerűsíteni akarja, és rugalmasabbá kívánja tenni a következő időszak pénzügyi keretét. De a célok tisztázatlansága miatt kételyek vannak bennünk” – fogalmazott Navracsics Tibor.

Kifejtette: erősek a kételyeik azzal kapcsolatban, hogy az egységes alap nem jelenti-e a kohéziós alap alapvető céljainak, intézményeinek és garanciájának gyengülését.

A miniszter azt mondta, részletesebb tárgyalást és erősebb garanciákat tartanak fontosnak az átalakítási tervekkel kapcsolatban.

Navracsics Tibor megjegyezte: az európai kohéziós politika lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy a lassabban felzárkózó régiók több segítséget kapjanak.

Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottságának elnöke hangsúlyozta: a kohéziós politikának köszönhetően újultak meg a kórházak, iskolák, utak, ebből építettek szennyvíztisztítót, metrót, csatornát, továbbá ebből valósítottak meg erdőfelújítási, környezetvédelmi és levegőtisztasági programokat. „Ez hosszú távú befektetéspolitika, ami a közös piaccal együtt működik, befektet emberekbe, vállalkozásokba és abba, hogy az európai régiók egymással szorosabb kapcsolatban tudjanak maradni, vagyis, hogy az EU minden válság, nyomás és húzóerő ellenére egyben tudjon maradni” – magyarázta.

Tüttő Kata kiemelte: egyetértenek abban, hogy az EU-nak kívülről erősebbnek kell lennie. Ha a területei szétszakadnak, kiürülnek, mert az emberek és a cégek elköltöznek, akkor az EU szövete belülről gyengül – mutatott rá.

Felidézte, hogy a városok és önkormányzatok parlamentje múlt héten ülésezett Brüsszelben. Az ülésen ugyanazt képviselte mindenki: azt, hogy a kohéziós politika továbbra is maradjon egy hosszú távú befektetéspolitika, ami minden egyes régiót támogat – ismertette, hozzátéve: Európa összes régiója demográfiai, ipari, klíma- és versenyképességi átmenetben van.

Egyetértettek abban is, hogy a kohéziós politika maradjon közös gondolkodási körben a versenyképességgel – folytatta, megjegyezve: fontos, hogy ne csak néhány régió, hanem egész Európa versenyképességét biztosítsa.

Dragos Nicolai Pislaru, Románia beruházásokért és európai ügyekért felelős minisztere emlékeztetett, hogy a kohéziós politika közel fél évszázada segíti a tagállamok felzárkózását és az állampolgárok életszínvonalának emelését. A kohéziós politikáról bebizonyosodott, hogy működik, elérte a kitűzött célokat – jelentette ki.

A román miniszter szavai szerint folyamatosan változó Európában, változó környezetben, reménnyel kell előre tekinteniük, hogy az új rendszer egyszerűbb és rugalmasabb lesz.

Azért vagyunk itt, hogy megbeszéljük, hogyan lehet a bizottsággal együtt, nem pedig annak ellenében jobbá tenni a kohéziós politikát – húzta alá.

Hangsúlyozta: konstruktív megbeszélést szeretnének folytatni, amelynek keretében tisztázzák a legfőbb kérdéseket. „A mai megbeszélés fontos lépés volt az úton, hogy jobbá tegyük és kiterjesszük az európai kohéziós politikát” – fogalmazott Dragos Nicolai Pislaru, aki a tanácskozás folytatására meghívta a résztvevőket november 21-re Bukarestbe.