Külföld
Szemet, szemért
Ukrajna visszavág
Az Ukrajna elleni háború nagy részében Moszkva képes volt csapásokat mérni az ukrán városokra és energiahálózatra, és nagyon kevés megtorlást szenvedett el. Ez egyre inkább változóban van.
A saját nagy hatótávolságú drónok és rakéták kifejlesztésére, majd a termelés drasztikus növelésére irányuló sikeres erőfeszítéseknek köszönhetően Ukrajna most már szinte naponta képes csapásokat mérni Oroszországra. Most már módszeresen nemcsak az olajfinomítókat, hanem az erőműveket és az elektromos alállomásokat is célba veheti, ami egyre növekvő energiaválságot idéz elő Oroszországon belül.
„Végül is azt mondtuk nekik, hogy meg kell érteniük, hogy ha áramkimaradást akarnak ránk kényszeríteni, mi is ugyanezt fogjuk tenni. Nincsenek itt titkok” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten Kijevben több újságíróval, köztük a Politico-val folytatott találkozóján.
A cél egy olyan erős, nem nukleáris csapásmérő képesség kifejlesztése, amellyel Oroszország képes lesz megállítani saját támadásait Ukrajna ellen. Ez még nem történt meg, de Ukrajna olyan módon tud majd visszavágni az orosz támadásokra, ahogyan azt a háború első három évében nem tudta volna megtenni.
Pénteken a Kreml több mint 450 drónt és 30 rakétát lőtt ki Kijevre és más ukrán városokra, részleges áramkimaradást okozva. Csak a múlt héten Oroszország több mint 3100 drónt, 92 rakétát és mintegy 1360 siklóbombát lőtt ki Ukrajna ellen, amelyek többsége energetikai infrastrukturális célpontokat célzott meg.
Ukrajna azonban most ugyanazzal az érmével törleszti a kárát. Az olajfinomítók bombázása mellett Kijev a hónap elején egy polgári erőművet is lelőtt az oroszországi Belgorod városában, az ukrán határ közelében, áramkimaradásokat okozva ezzel.
Zelenszkij szerint ez Kijev elrettentési stratégiájának része
„Az ellenségnek kell viselnie a háború költségeit. De mi nem ölünk civileket” – mondta Zelenszkij.
A háború első éveiben Ukrajna célba vette az oroszországi katonai és energetikai infrastruktúrát, de ezek általában tűszúrásos támadások voltak, amelyek gyorsan elhaltak, lehetővé téve Oroszország számára az újjáépítést, Vlagyimir Putyin orosz elnök számára pedig, hogy megvédje a civileket az általa kirobbantott háború hatásaitól.
De Ukrajna növekvő nagy hatótávolságú fegyverarzenálja sokkal tartósabb hadjáratot tesz lehetővé.
A BBC jelentése szerint idén eddig Ukrajna 38 nagy orosz finomítóból 21-et támadott, ami az ország nyersolaj-finomító kapacitásának mintegy 38 százalékát kiiktatta. Zelenszkij szerint a támadások miatt Oroszország benzinkészletének akár egyötödét is elvesztette, és kénytelen volt Fehéroroszországból importálni.
A támadások belföldi üzemanyaghiányt okoznak, hatással vannak a katonai szállításra, és a Kreml legfontosabb stratégiai iparágát a csőd szélére sodorják.
Putyin a védelmi minisztérium nemrégiben tartott ülésén beszélt az ukrán energiacsapásokról.
„Annak érdekében, hogy nyugati szponzorainak legalább némi sikert mutassanak, a Kijev a területünk mélyén található civil létesítményeket próbálja meg célba venni. Ez nem fog segíteni a helyzeten” – mondta Putyin.
