Dilemma az ukrán fegyverexport körül

Az orosz invázió negyedik évére Ukrajna védelmi ipara soha nem látott méreteket ért el. Több száz új cég gyárt drónokat, páncélozott járműveket, szenzorokat vagy elektronikai berendezéseket. Az állami és magánszektor együttműködése erősebb, mint valaha. Az ukrán fegyverexport azonban egészen a legutóbbi időkig tilos volt.

Az ukrán hadiipar finanszírozása azonban nem tudta követni ezt a növekedést. Becslések szerint az ukrán fegyveripar évi 35-40 milliárd dollárnyi termelési kapacitással rendelkezik, miközben az állami megrendelések ennek legfeljebb a felét fedik le. Sok vállalat már a fizetőképesség határán egyensúlyoz, a fejlesztések lelassultak, a gyártósorok egy része leállt.

Volodimir Zelenszkij államfő a döntést úgy magyarázta: az export irányított lesz, és csak olyan fegyvereket érint, amelyekből az ukrán hadsereg rendelkezik megfelelő tartalékokkal.

– mondta az elnök.

Az export elsődlegesen azokat az országokat érintheti, amelyek az elmúlt években támogatták Ukrajnát – vagyis az Egyesült Államokat, az Európai Unió tagjait és néhány ázsiai partnert. Az eladás tehát nem „fegyverpiaci liberalizáció”, hanem szigorúan ellenőrzött, engedélyhez kötött folyamat lesz.

A világ védelmi iparában most a drónok és a precíziós technológiák számítanak a legkeresettebb terméknek. Az orosz–ukrán háború új hadviselési korszakot nyitott: a csatatéren egyre inkább a kisméretű, olcsó, de mesterséges intelligenciával támogatott eszközök döntik el az ütközeteket.

Ukrajna e téren komoly előnyben van. Több mint kétszáz hazai fejlesztésű dróntípust teszteltek a harcokban.

Ezek nemcsak olcsóbbak, de bizonyítottan hatékonyak is. A külföldi érdeklődés főképp a tengeri drónok és a légvédelmi drónok iránt nőtt meg. Ezek olyan technológiák, amelyeket ipari méretben Európában jelenleg csak Ukrajna képes előállítani. Emellett a Bohdana önjáró löveg vagy a modern elektronikai hadviselési rendszerek is felkeltették a nemzetközi piac figyelmét.

A hadiipari szakértők szerint az exportnyitás nemcsak logikus, hanem elengedhetetlen lépés.

– figyelmeztetett Szerhij Halusko, az Ukrán Jövő Intézet védelmi programjainak igazgatója.

A szakember szerint az export segíthet megtartani a magasan képzett munkaerőt is, amely a háború alatt több tízezer főre nőtt. „A hadiipar ma az egyik legnagyobb innovációs szektor Ukrajnában. Ha nincs piac, a tudás elvándorol” – tette hozzá. Olekszij Zavrazsnij, a harkivi Braving dróngyártó cég vezetője úgy fogalmazott, „a fronton havonta félmillió drónra lenne szükség, de a finanszírozás csak 250 ezerre elég. Az export tehát nem luxus, hanem a fennmaradás feltétele.”

A nemzetközi trendek Ukrajna kezére játszanak.

• Az Európai Unió 2030-ig 150 milliárd eurót fordít közös fegyverbeszerzésre és iparfejlesztésre.
• Az Egyesült Királyság külön védelmi innovációs alapot hozott létre.
• Az Egyesült Államok pedig egyre több programot támogat a mesterséges intelligenciával működő fegyverrendszerek fejlesztésére.

Eközben a világban 30-40 százalékkal nőtt a védelmi kiadások aránya. Az igény hatalmas, de a gyártókapacitás még nem elég: éppen ezért a nemzetközi szereplők új beszállítókat keresnek, és Ukrajna most először van abban a helyzetben, hogy ne csak vásárló, hanem eladó is legyen.

A döntés kritikusai attól tartanak, hogy az export könnyen visszaüthet, ha a bevételeket nem fejlesztésre, hanem rövid távú kiadásokra fordítják. Ugyanakkor a szakértők többsége szerint a „kontrollált export” stabilizálhatja az iparágat, amely ma több pénzt veszít, mint amennyit termel.

A korábbi exporttilalom ráadásul számos vállalatot külföldi bejegyzésre kényszerített: a cégek más országokban alapítottak leányvállalatot, hogy ott adhassák el termékeiket. Ez a folyamat nemcsak adóbevételt vitt el, hanem az ukrán szellemi tulajdon egy részét is. A hivatalos engedélyezés ezt a kiskaput zárná be.

Ugyanakkor a korrupció veszélye továbbra is valós: a fegyverexport engedélyeztetése, a pályázatok és állami jóváhagyások rendszere új terepet nyithat a politikai befolyásnak és a pénzügyi visszaéléseknek.

A civil ellenőrzés és az átlátható nyilvántartás ezért kulcskérdés lesz, ellenkező esetben a hadiipar megerősödése nem a gazdasági stabilitást, hanem a régi hálózatok újraéledését hozhatja.

Ukrajna az elmúlt három évben kénytelen volt felépíteni egy modern, rugalmas és gyorsan reagáló hadiipart. A kérdés most az, hogy ez a tudás megmarad-e a béke után is. A szakértők szerint a válasz az exportban rejlik: ha az ipar megtanul világpiacon működni, akkor a háború tapasztalatából ipari előny születhet – írta meg a vg.hu.

– fogalmazott Ihor Fegyirko, az Ukrán Fegyveripari Tanács vezetője. – Ha rosszul, akkor csak annyit értünk el, hogy mások fogják eladni a mi találmányainkat.”