Külföld

Putyin közelebb csalja Trumpot a Kremlhez?

A Tomahawkokról szóló megbeszélés kényszerítette az orosz elnököt újra a párbeszédre

A diplomáciában az időzítés mindennél fontosabb, és úgy tűnik, a Kreml tökéletesen időzítette legutóbbi, hosszú telefonbeszélgetését a Fehér Házzal – az elmúlt nyolc hónapban a nyolcadikat.

Putyin közelebb csalja Trumpot a Kremlhez?
Trump vörös szőnyeges fogadtatásban részesítette Putyint, de nem ért el kézzelfogható eredményeket
Fotó: Anadolu via AFP/Kremlin Press Office

Miközben Donald Trump amerikai elnök Washingtonban találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán vezetővel, és nyilvánosan mérlegeli Kijev nagy hatótávolságú Tomahawk cirkálórakéták szállításának kockázatait, orosz tisztviselők „pozitívnak és produktívnak”, valamint „bizalmi légkörben lebonyolítottnak” nevezték az általuk kezdeményezett találkozót.

Valójában Vlagyimir Putyin elnök közel két és fél órás beavatkozása volt – egy utolsó pillanatban tett kísérlet arra, hogy megállítsák az Ukrajnának potenciálisan sorsfordító amerikai fegyverszállításokról szóló veszélyes pletykákat.

A Tomahawkok – amelyeknek hatótávolsága lehetővé teszi Moszkvához és Szentpétervárhoz hasonló nagyobb orosz városok célba vételét – nem lennének jelentős hatással a csatatéren – hangsúlyozta állítólag Putyin a Trump-hívás kapcsán. Hozzátette, hogy ezek csak ártanának az amerikai-orosz kapcsolatoknak, amelyeket – mint tudja – Trump olyan nagyra értékel.

Egy Kreml-tanácsadó szerint Putyin béketeremtőként is dicsérte Trumpot a Közel-Keleten és azon túl.

A gazdasági megállapodások ismét meghiúsultak, és – ami döntő fontosságú – megállapodás született egy második, személyes elnöki csúcstalálkozóról, ezúttal Budapesten, ahol ismét megvitathatják, ha nem is születik megállapodás az ukrajnai háború befejezéséről.

Ez elkerülhetetlenül párhuzamokat fog vetni a néhány hónappal ezelőtti, kudarcba fulladt alaszkai csúcstalálkozóval, amikor Trump vörös szőnyeges fogadtatásban részesítette Putyint, de nem ért el kézzelfogható eredményeket az ukrajnai békemegállapodásért folytatott küzdelmében.

De most, elragadtatva a gázai tűzszünet közvetítésében elért eredményeitől és az izraeli túszok szabadon bocsátásától, Trump azt sugallta, hogy a közel-keleti sikere – az esélyek ellenére – segíteni fog véget vetni az Oroszország és Ukrajna közötti háborúnak.

Azóta sem világos, hogyan. A Kreml nem utalt arra, hogy kompromisszumra kész lenne. Annak ellenére, hogy egyre több harctéri áldozat és egyre több ukrán dróntámadás éri az energiainfrastruktúráját, amelyek üzemanyaghiányt okoznak országszerte, Oroszország következetesen kizárta a háború befejezését Ukrajnában, amíg el nem éri maximalista céljait.

Ezek közé tartozik az annektált, még meg nem hódított ukrán területek feletti hatalmas ellenőrzés megszerzése, valamint szigorú katonai és külpolitikai korlátozások bevezetése a háború utáni Ukrajnával szemben, amelyek lényegében Kijevet Moszkva akaratának vetnék alá.

A legutóbbi Trump-Putyin telefonbeszélgetésben semmi sem utalt arra, hogy ez bármit is megváltoztatott volna.

De a második Trump-adminisztráció elmúlt kilenc hónapjában a Kreml azt is megtanulta, hogy a személyes szerepvállalás felajánlása, és a rövid távú győzelem lehetőségének felmutatása ugyanolyan hatékony lehet, mint bármely fájdalmas kompromisszum.

A Washingtonban összegyűlt ukrán tisztviselők szerint a Tomahawkokról szóló megbeszélés kényszerítette Putyint újra a párbeszédre.

Ez igaz lehet. De itt Moszkvában úgy számolnak, hogy a béketárgyalások előrehaladásának puszta kilátása is elég lehet ahhoz, hogy a megállapodásra éhes Trumpot elvesse katonai fenyegetéseitől – írta meg a CNN.

Kapcsolódó írásaink

Trump még hezitál

ĀOrbán Viktor: A budapesti találkozó „nagyszerű hír a világ békeszerető népei számára”