Külföld
A NATO intézkedéseket hozott az európai drónprovokációk ellen
Számtalan eset után
Miután szeptember elején 19 ukrán és fehérorosz drón behatolt a lengyel légtérbe, lengyel, svéd és holland vadászgépeket riasztottak, hogy lelőjenek hármat a drónok közül. Donald Tusk lengyel miniszterelnök a NATO-szerződés 4. cikkére hivatkozva hivatalos konzultációkat indított a kölcsönös védelemről, írja a The Times.
A kiadvány megjegyzi, hogy annak ellenére, hogy az incidens után elindították a Keleti Őrszem hadműveletet, amelynek célja a NATO képességeinek megerősítése az orosz határ mentén, továbbra is gyakran előfordulnak drónok más országok légterének megsértése.
A cikk szerint 54 gyanús vagy provokatív repülőgép-észlelést rögzítettek legalább 13 NATO-országban, leggyakrabban Németországban.
Megjegyzendő, hogy Németországban az ilyen esetek közel fele repülőterek közelében, és körülbelül egynegyede katonai létesítmények, kiképzőterek és lőszerraktárak felett történt.
A kiadvány jelezte, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ezt a hullámot a hibrid hadviselés „következetes és eszkalálódó kampányának” nevezte, Friedrich Merz német kancellár pedig közvetlenül Moszkvát hibáztatta érte.
Borisz Bondarev volt orosz diplomata azt sugallta, hogy Vlagyimir Putyin porosz diktátor el akarta terelni a támogatást Ukrajnától. Mások párhuzamot vontak azzal, hogy Kína próbára tette Tajvan elszántságát, vagy hogy klasszikus hírszerzési gyakorlatról volt szó.
A kiadvány adatai szerint az 54 drónos megfigyelési eset többségét kivizsgálják, és ezek közül csak hét esetben történt letartóztatás.
Figyelemre méltó, hogy Lengyelországban, mióta az ország életbe léptette a NATO 4. cikkét, legalább 24 incidenst jegyeztek fel repülőterek közelében, 13-at katonai létesítmények közelében és négyet más kritikus infrastrukturális létesítmények közelében.
Azonban ezek közül néhány eset félreértésből adódhat. A kiadvány például megemlít egy olyan esetet, amikor egy horvát amatőr úgy döntött, hogy drónt indít a frankfurti repülőtér közelében, és hatalmas bírságot kapott érte.
Ugyanakkor, ahogy az NRK állami műsorszolgáltató is beszámolt róla, történt egy eset, amikor két kínai állampolgárnál fontos infrastrukturális létesítmények fényképeit találták meg, miután egy drónt észleltek a norvég Bardufoss légibázis közelében.
Emiatt a repülőterek egyre inkább beruháznak radarokba, rádiószkennerekbe és akusztikus érzékelőkbe, de a kisebb repülőgépek esetében továbbra is nagymértékben támaszkodnak a vizuális megerősítésre.
Az európai kormányok a katonai készültség fokozásával reagáltak ezekre az incidensekre: a NATO megfigyelő eszközeit a Balti-térségekbe helyezte át, Németország enyhítette a drónokra vonatkozó szabályozást, a svéd és lengyel katonák pedig közös védelmi gyakorlatokat tartottak.
Ezenkívül brit drónellenes szakértőket küldtek a moldovai biztonsági szolgálatok kiképzésére, és javaslatot tettek egy EU által finanszírozott radarokból és elfogó repülőgépekből álló „drónfal” létrehozására.
