Külföld

A nemzetrészekben is él a haza

Magyarságtudat határon innen és túl

A magyar nemzet csak akkor tud csonkítatlanul fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad - mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén szerdán Budapesten.

A nemzetrészekben is él a haza
A Magyar Diaszpóra Tanács plenáris ülését a Várkert Bazárban tartották 2025. október 15-én
Fotó: MH/Török Péter

Semjén Zsolt kiemelte: világnemzet lettünk, nem azért, mert azok akartunk lenni, hanem mert ilyen a történelmünk. Ez egyfelől kihívás, másfelől óriási lehetőség - hangsúlyozta. Rámutatott: a diaszpóra közösségei egy-egy hídfőállást jelentenek Magyarországnak, az egyetemes magyarságnak kulturális, gazdasági és bizonyos értelemben politikai szempontból is az adott ország felé, ahol élnek.

A miniszterelnök-helyettes kulcsfontosságúnak nevezte annak alkotmányos kimondását, hogy Magyarország nemcsak felelősséget érez, hanem felelősséget visel minden magyarért, éljen bárhol a világban. A magyar állam értelme és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, és a magyar emberek életminősége javuljon. A magyar nemzet akkor tud csonkítatlanul fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad - szögezte le.

Kiemelte: a diaszpóra magyarsága hasonlóan értékes része a magyarságnak, mint a Kárpát-medence nemzetrészei. Semjén Zsolt felidézte, hogy 2010-ben még csupán 9 milliárd forint állt rendelkezésre a külhoni magyarság támogatására, ezt már a következő évben tízszeresére növelték, és eddig mintegy 1600 milliárd forintot fordítottak e célra. Jelezte: ezek az összegek csökkenni nem fognak, csak emelkedni.

Kijelentette: Magyarország kötelessége, hogy olyan támogatást nyújtson a diaszpóra számára, hogy megtudja őrizni magyarságát. Egyúttal biztosítékot kell nyújtani, hogy a világban lévő magyarok tudják: bármikor bármi történik, van egy ország, Magyarország, ahová mindig hazatérhetnek. Ennek zavartalan lebonyolításához nyújt segítséget a Hazaváró program. Megjegyezte: a diaszpórában élő magyarok nagy részének nincs oka, hogy elmeneküljön onnan, ahol él, de például a venezuelai magyarokat haza kellett menekíteni. Semjén Zsolt reményét fejezte ki, hogy máshol nem lesz szükség ilyen akcióra a jövőben. A kereszténydemokrata politikus szólt arról is, hogy az egyház megtartó erőt jelent a diaszpórában is, és szintén oroszlán részt vállalnak a magyarság megtartásában a cserkészek, az általuk szervezett ötven táborban már több mint 1800 fiatal vett részt.

Kitért a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor Programra, amelyet a nemzetpolitika egyik legsikeresebb programjaként jellemzett, és amelynek feladatai közé sorolta, hogy a diaszpóra gyökerében emigráns szervezeteiből olyan szervezeteket hozzanak létre, amelyek „minden magyar otthonai lehetnek”. Jelezte: a program két új helyszínnel - Izlanddal és Litvániával - bővül. A Kőrösi-program és a szórvány magyarságot segítő Petőfi Sándor Program keretében eddig összesen 1100 ösztöndíjas utazott ki. Fontosnak nevezte azt is, hogy minél inkább kössék össze a diaszpóra magyarságát hazánkkal, ennek érdekében speciális ösztöndíj-rendszert alakítottak ki, a nyugati diaszpórából 236 hallgató érkezett egyetemi tanulmányokat folytatni Magyarországra, ehhez jön még idén 164 hallgató 30 országból. Semjén Zsolt kitért a magyar nemzet közjogi egyesítésére is, eddig 1,2 millióan váltak nemzettársunkból honfitársunkká, polgártársunkká, aki magyar állampolgárt akart lenni, az lehetett, és aki meg akar maradni magyarnak, annak minden támogatást megadnak ehhez.

Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár arról beszélt, hogy idén 31 országból hetvenen érkeztek a tanácskozásra, köztük két új közösség, a japán és a ciprusi magyarok képviselője. Kiemelte: a veszélyek korát éljük, amelyet a háborús fenyegetettség, a migráció, a közbiztonság romlása jellemez. Észnél kell lenni, és meg kell határozni a fontos nemzeti célokat, azt, hogyan lehet a közösségeket megtartani. A 21. század egyik legfontosabb küzdelme az identitásért zajlik, ami arról szól, hogy a magyarságunkat és a kereszténységünket meg tudjuk-e őrizni - mutatott rá. „A mi válaszunk az erős, kis közösségekben rejlik, ebből épül fel a nemzet” - fogalmazott. Jelezte azt is, hogy mivel a jövő évi költségvetést már elfogadta az Országgyűlés, ezért már novemberben meghirdetik az Erősödő diaszpóra pályázatot, aminek kiemelt része az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójának megünneplése lesz.

Tervezik továbbá online magyar nyelvtanulási program indítását is a következő évben - közölte. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár arról számolt be, hogy 500 millió forint állt rendelkezésre az Erősödő diaszpóra program keretében vissza nem igényelhető támogatásokra. Európa és az azon kívüli világ fele-fele arányban osztozik a forrásokon, és a közel kétszáz érvényes pályázat mindegyikét támogatni tudják. Jelezte azt is: a Kőrösi Csoma Sándor Program déli féltekére vonatkozó felhívásait november 10-én hirdetik meg, a keretet öt fővel, harmincra növelik.

Kapcsolódó írásaink