Zelenszkij volt a „szálka Biden fenekén"

Joe Biden „fenekén a szálka volt” Volodimir Zelenszkij.

Ez áll Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkár emlékirataiban. Megjegyezte, hogy Biden így nevezte Zelenszkijt 2023 júniusában a NATO-csúcstalálkozón, amely előtt az ukrán elnök világos megfogalmazásokat követelt Ukrajna NATO-kilátásaival kapcsolatban. Stoltenberg megjegyezte, hogy ez a helyzet nagyon irritálta Bident - írta meg az Unian.

A volt főtitkár megjegyezte, hogy a zárónyilatkozat Ukrajnára vonatkozó pontjait előzetesen egyeztették az ukrán féllel. „Ezért ért minket váratlanul a csúcstalálkozó első napjának eseménye. Útban Vilnius felé Zelenszkij egy bejegyzést tett közzé a Twitteren, amelyben élesen bírálta a NATO-t. „Abszurdnak” nevezte, hogy a szövetség nem adott meg menetrendet sem Ukrajna NATO-meghívására, sem tagságára” – emlékeztetett Stoltenberg.

Zelenszkij megjegyzését követően több NATO-tagállam is kifejezte azon szándékát, hogy találkozzon az ukránokkal.

„Az amerikaiak ingerültek voltak, és egy ideig készek voltak mindent kihúzni, ami Ukrajna támogatásával kapcsolatos. Biden, aki mellettem ült, odahajolt, és azt mondta: »Ahogy Amerikában mondják, ő egy igazi kellemetlenkedő alak«” – mondta a volt NATO-főtitkár.

Zelenszkij később tétlenséggel vádolta a NATO-t, és fokozott katonai segítséget követelt.

„Keményen dolgoztunk azon, hogy megtaláljuk a megfelelő egyensúlyt az Ukrajnának nyújtott támogatásunkban. Nehéz volt meghúzni a határt. Túl messzire mentünk a fegyveres segítségnyújtásban, vagy túl keveset tettünk? És hol volt a határ Putyin számára?” – írta Stoltenberg emlékirataiban.

Stoltenberg emellett felidézte az Oroszországi Föderáció nagyszabású ukrajnai inváziójának kezdetét, és megjegyezte, hogy a NATO úgy véli, a háború nem fog sokáig elhúzódni.

„Az általános vélemény az volt, hogy Kijev néhány napon belül elesik, Ukrajna többi része pedig néhány héten belül” – árulta el a volt NATO-főtitkár.

De, mint megjegyezte, amikor a NATO vezetősége március 24-én rendkívüli csúcstalálkozóra gyűlt össze, már világos volt, hogy az oroszok nem fognak könnyen győzni.

Stoltenberg szerint ő volt az, aki arra ösztönözte Zelenszkijt, hogy tárgyaljon az Oroszországi Föderációval, és beleegyezzen a frontvonalon folyó háború leállításába.

„Amikor először utaltam az ukrajnai háború „finn megoldására”, Zelenszkij kategorikusan elutasította a területek átengedésének gondolatát. Idővel azonban kevésbé elutasító lett ezzel az elképzeléssel szemben, és feltételt támasztott – cserébe a NATO-tagságért” – írta Stoltenberg a könyvében.

A volt NATO-főtitkár felidézte a 10 évvel ezelőtti találkozóját Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszterrel is.

„A Nyugatnak meg kell értenie, hogy az Oroszországi Föderáció számára Ukrajna soha nem volt akármilyen ország. Oroszország történelme Kijevben kezdődik. Oroszország szabadságáért vívott legfontosabb csaták némelyike ​​ukrán földön zajlott” – mondta Kissinger nyugodt, de határozott hangon.

Ahogy Stoltenberg mondta, Kissinger ellenezte Ukrajna NATO-tagságát. Aggódott amiatt, hogy Ukrajna ellentétes irányokba lendül – hol kelet, hol nyugat felé. A volt külügyminiszter úgy vélte, hogy Ukrajnának híddá kell válnia Kelet és Nyugat között. Azt is hitte – tette hozzá Stoltenberg –, hogy „Ukrajna fontosabb Oroszország számára, mint a Nyugat számára. Ezért óvatosságra intett”.