Nem Trump nyert

Donald Trump elnök nem nyert Nobel-békedíjat, annak ellenére, hogy hangosan kampányolt a saját érdekében.

Az amerikai elnök helyett, aki a közelmúltban többször is azzal dicsekedett, hogy megérdemli a díjat, az idei békedíjat María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető kapta.

Pénteken, október 10-én bejelentették, hogy a díjat egy „bátor és elkötelezett békebajnok” kapja: az 58 éves Machadót nyilvánították a 2025-ös díjazottjává „Venezuela demokratikus jogainak előmozdításáért végzett fáradhatatlan munkájáért”.

Trump Nobel-kampánya legalább egy éve tart. Azonban mióta januárban hivatalba lépett második ciklusára, azt a mantrát halljuk tőle, hogy megérdemli a díjat, amiért megoldást talált „hét véget nem érő háborúra”.

Bár hozzájárult az Izrael és Irán, valamint Kambodzsa és Thaiföld közötti tűzszüneti megállapodásokhoz, és közvetített az India és Pakisztán közötti harcok befejezésében, Trump szerepe néhány más állítólagos győzelmében legjobb esetben is homályos.

Kelet-Kongóban továbbra is dúlnak a harcok a rivális hadseregek között, amelyek közül néhányat a Kongói Demokratikus Köztársaság is támogat. Az ellenkezője igaz Egyiptomra és Etiópiára, ahol a Nílushoz való hozzáférésért folytatott szócsata valószínűleg még évekig el fog húzódni, bár szerencsére fizikai erőszakra nem került sor.

Hasonlóképpen, szakértők szerint, bár a feszültség magas a régióban, nem volt háború Szerbia és Koszovó között, aminek Trump véget vetett volna, bár ott is győzelmet hirdetett.

Végül, bár közvetített az Azerbajdzsán és Örményország közötti feszültségek rendezésében, Trump a saját győzelmét torpedózta meg azzal, hogy nem sokkal később félreszólalt, és Örményországot „Albániának” nevezte, aminek eredményeként egy vírusként terjedő videó készült, amelyben a világ vezetői gúnyolták a baklövését.

Trump nemzetközi erőfeszítései azonban némi elismerést váltottak ki a politikai paletta másik oldaláról is. Ezen a héten John Fetterman pennsylvaniai szenátort – akit demokrataként választottak meg, de a közelmúltbeli szavazásokon a republikánusok oldalára állt – megkérdezték, hogy az elnök megérdemli-e a Nobel-díjat, miután bejelentették az Izrael-Hamasz megállapodás első lépését.

„Szerintem a Nobel-békedíj lényege a háborúk befejezése és a béke előmozdítása” – mondta Fetterman. „És ha véget vet az ukrán háborúnak, én leszek a demokrata, aki a Nobel-békedíjért felelős bizottságot vezeti.”

Bár az Izrael és Gáza közötti békemegállapodás első lépése, amelyet Trump szerda este jelentett be, végül az elnök békedíjának végső célpontja lehet, számos lehetséges buktató állhat előttünk. Mindkét fél megállapodása attól függ, hogy a másik betartja-e a megállapodást.

Végső soron ez egy vitás pont volt, mivel a norvég Nobel-bizottság csütörtökön bejelentette, hogy hétfőn, napokkal a legújabb tűzszüneti terv bejelentése előtt kiválasztotta a 2025-ös békedíjast.

Kirsti Bergstø, a norvég Szocialista Baloldal vezetője és külpolitikai szóvivője azt mondta, hogy az ország felkészül Trump reakciójára, ha nem nyer - írta meg a People.

„Donald Trump szélsőséges irányba viszi az Egyesült Államokat, támadja a szólásszabadságot, maszkos titkosrendőrségekkel rabol el embereket fényes nappal, és fellép az intézmények és a bíróságok ellen. Amikor az elnök ilyen ingatag és tekintélyelvű, természetesen mindenre fel kell készülnünk” – mondta Bergstø a The Guardiannek.

„A Nobel-bizottság egy független testület, és a norvég kormánynak nincs beleszólása a díjak meghatározásába. De nem vagyok biztos benne, hogy Trump tudja ezt. Fel kell készülnünk bármire tőle.”