Donald Trump az ukrajnai és a közel-keleti béke közös nevezője

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európai Unió és az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) közös külügyminiszteri ülését követően arról számolt be, hogy az ukrajnai és a közel-keleti fegyveres konfliktusban az a közös, hogy „a béke reményét mindkét helyen úgy hívják, hogy Donald Trump”.

„Sajnos azt kell látni, hogy az ukrajnai béketeremtés tekintetében sok európai ország sokkal inkább akadályokat gördít a béketárgyalások elé, mint hogy támogatná azokat (…) Magyarország és Európa érdeke az lenne, hogy Donald Trump sikeres legyen a béketeremtésben Ukrajna és a Közel-Kelet vonatkozásában is” – mondta.

„ Jó látni és megtapasztalni, hogy az Arab-öböl országai milyen elkötelezetten támogatják a béke ügyét. Jó látni, ahogy az Arab-öböl országai kiállnak a békeerőfeszítések mellett, és jó látni, hogy az Arab-öböl országai is a diplomáciai csatornák nyitva tartásában látják a lehetőséget a háborús konfliktusok megoldására” – folytatta.

Majd leszögezte, hogy az ukrajnai rendezést is csak a minél előbbi tárgyalások hozhatják el. „Az ukrajnai háborúnak úgy nem lesz vége, hogy az európai országok aláaknázzák a békefolyamatot. Az arab országok is a tárgyalásokat szorgalmazzák, a diplomáciai megoldást, pont úgy, ahogy Magyarország is” – tette hozzá.

A miniszter ezért az eddiginél szorosabb együttműködést szorgalmazott az EU és a GCC között. „Az Európai Unió eddig sajnos ebben kudarcot vallott, Brüsszel képtelen volt felépíteni egy stratégiai együttműködést az Arab-öböl országaival, holott Európa érdeke lenne, hogy minél előbb szabadkereskedelmi megállapodást, stratégiai együttműködési megállapodást és vízummentességről szóló megállapodást kössünk az Arab-öböl országaival” – fogalmazott.

„Amíg erre az Európai Unió képtelen, addig Magyarország nemzeti alapon építi az együttműködését az Arab-öböl országaival, amely együttműködésből Magyarország egyre többet profitál” – húzta alá.

Szijjártó Péter a kuvaiti, a szaúdi, az ománi és a bahreini kollégáival is kétoldalú egyeztetést folytatott, és ezzel kapcsolatban sérelmezte, hogy az EU „borzasztóan elszigetelte magát a világ azon részeitől, amelyek a leggyorsabban fejlődnek”.

„Így az Arab-öböl térség országaival sem sikerült olyan együttműködést felépítenie az Európai Uniónak, ami segítségünkre lehetne abban, hogy végre az európai versenyképesség javuljon, az európai gazdaság fejlődjön, növekedjen a súlyunk a világgazdaságban és a világpolitikában” – emelte ki.

„Ezért mi most nemzeti alapon erősítünk, egyre szorosabb együttműködést építünk fel az Arab-öböl térség országaival, hiszen ebből Magyarországnak nagyon sok előnye származik. Részleges vízummentességi megállapodásokat kötünk, beruházásvédelmi megállapodásokat kötünk, egyre több ösztöndíjast fogadunk ezekből az országokból, illetve az energia – főleg a megújuló energia – és a vízgazdálkodás terén is egyre szorosabb együttműködést építünk” – fűzte hozzá.

„Az Arab-öböl térség országaival egy kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködésünk van, ami a lehető legjobb alapot adja az együttműködéshez (…) Azt állapítottuk meg, hogy jól haladunk, Magyarország és az Arab-öböl országainak együttműködése egyre több hasznot hoz mindkét oldal számára” – összegzett.