Kiváló a csapatmunka Magyarország és az EU-között a Száhel-övezetben

Joao Gomes Cravinho, aki október elején látogatott Budapestre az interjúban egyebek mellett azt mondta, hogy a Száhel rendkívül fontos az EU és 27 tagállama számára, ebben egyetértés van. Geopolitikai szempontból stratégiailag jelentős régió, különösen a világ más részein zajló események, például az ukrajnai háború vagy a közel-keleti helyzet fényében.

„Egy hatalmas, körülbelül 3 millió négyzetkilométeres régióról beszélünk – összehasonlításképp, az EU teljes területe körülbelül 4 millió négyzetkilométer –, rendkívül fiatal népességgel, mégis társadalmi és gazdasági kilátástalansággal, valamint olyan körülményekkel, amelyek kedveznek a terrorszervezetek toborzásának. Ezek a tényezők migrációt idéznek elő, az emberek átkelnek a Szaharán és a Földközi-tengeren – vagy az Atlanti-óceánon a Kanári-szigetek felé –, hogy Európába jussanak” – fogalmazott Joao Gomes Cravinho.

„Bár ismert, hogy Magyarország és az EU több külpolitikai kérdésben eltérő nézeteket vall, a Száhel ügyében erős az együttműködés. Mivel Magyarország aktív a régióban, fontos számomra, hogy idejöjjek és meghallgassam a magyar döntéshozókat – találkoztam a külügyi államtitkárral, a nemzetbiztonsági tanácsadóval és a honvédelmi miniszterrel –, hogy megértsem Magyarország nézőpontját, és feltérképezzem, hogyan dolgozhatunk együtt közös érdekeinkért” – mondta Joao Gomes Cravinho.

Hozzátette, hogy egy olyan ország számára, mint Magyarország vagy Portugália, fontos, hogy legyenek olyan specifikus területek, ahol befolyásolni tudják az EU-t, ez szükséges ahhoz, hogy az EU külpolitikája ne csak három-négy nagy tagállam preferenciáit tükrözze, hanem mind a 27 tagállam igényeit. „Számos érdekünk fűződik a Száhelhez és a világ más részeihez, ami azt jelenti, hogy fenn kell tartanunk a párbeszédet, még akkor is, ha nem értünk egyet partnereink kormányzati rendszereivel, például azokkal, amelyek katonai puccsok révén kerültek hatalomra” – mondta, hozzátéve, hogy fontosnak tartja, hogy kifejezzék aggodalmaikat, például egy adott ország emberijogi helyzetével kapcsolatban, és felajánlják támogatásukat.

„Ki kell mondanunk, ha bizonyos kérdésekben nem értünk egyet, mert ezek fontosak számunkra. Ha találunk némi közös nevezőt, az nagyszerű. Ha nem, akkor egyetértünk abban, hogy nem értünk egyet” – fogalmazott a különmegbízott. Arra a felvetésre, miszerint Magyarország régóta működteti a Hungary Helps programot, amely az üldözött keresztény közösségek támogatását célozza, s az elmúlt években több projektet valósítottak meg a Száhelben, azt válaszolta, hogy ismeri a programot és Magyarország segélyezési kezdeményezéseit általánosságban. A radikális iszlám komoly probléma a régióban, de nem csak a keresztények számára, mindenkit érint.

„A mi megközelítésünk arra irányul, hogy jobb feltételeket teremtsünk a helyi lakosság számára anélkül, hogy kifejezetten egy vallási csoportra fókuszálnánk. Ez Magyarország megközelítésének egyik jellegzetessége” – mondta. Az interjú végén a különmegbízott úgy fogalmazott, hogy jelentős kihívások terhelik sz uniós külpolitikát, ami megnehezíti a potenciális erők teljes kiaknázását. „Ezt szem előtt tartva világosan meg kell határoznunk, hol vannak az érdekeink. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy távol maradjunk egy olyan régiótól, ahol kritikus érdekeink vannak. A világ gyorsan változik, és nem lehetünk mindenhol egyformán jelen, de ott kell lennünk, ahol ez hatással van ránk. Ez az a szellemiség, amit a tagállamokkal való munkámban képviselek. Megvitathatjuk és párbeszédet folytathatunk a részletekről, de koherens nézeteket kell kialakítanunk a 27 tagállam között, és már jelentős lépéseket tettünk ebbe az irányba” – emelte ki Joao Gomes Cravinho.