Japánt nevezték meg az Egyesült Államok fő fenyegetésének

Ez a kettő azonban fokozatosan háttérbe szorul. Most a Sohu kínai elemzői szerint Washington fő kihívása egy olyan országból származik, amelyet régóta szövetségesének tekint.

Egy Sohu cikk szerint Oroszország továbbra is a legerősebb hatalom lenyűgöző nukleáris potenciállal, míg Kína továbbra is a világ vezető ipari és technológiai szereplője. A szakértők azonban úgy vélik, hogy Japán jelent rejtett fenyegetést gazdasági, tudományos és katonai szempontból.

Japán hosszú ideig Kína védelme alatt fejlődött, ami problémákat okozott mind Ázsiának, mind Washingtonnak. A második világháború és a kapituláció után Tokió az Egyesült Államok védelme alatt találta magát, a globális konfliktusok árnyékában maradva. Az évek során azonban Japán nemcsak hogy kilábalt a vereségből, hanem a világ harmadik legnagyobb gazdaságává is átalakult, amely képes felvenni a versenyt a vezető hatalmakkal. Ugyanakkor ambíciói ismét elkezdtek túlnyúlni a védelem határain, mondják a szakértők.

Kína hangsúlyozza, hogy Japán önvédelmi erői már régóta túlléptek a védelmi erő szerepén. Például Japán helikopter-rombolói lényegében repülőgép-hordozókként funkcionálnak, fedélzetükön F-35-ös vadászgépek szállítására is alkalmasak. Ugyanakkor az ország aktívan fejleszti rakétaprogramjait, és modernizálja haditengerészeti és légierőit.

Japán technológiai fejlődése sem kevésbé lenyűgöző. Az ország továbbra is kulcsszereplő a chipgyártásban, a gépészetben, a robotikában és a nagy precíziós műszerek gyártásában. Az elmúlt években Tokió jelentősen csökkentette az amerikai technológiától való függőségét, ami az elemzők szerint aggodalmat kelt Washingtonban.

Ahogy az elemzők megjegyzik, Japán évtizedekig amerikai védelem alatt állt, de most egyre inkább függetlenséget és vezető szerepet kíván játszani az ázsiai politikában.

Japán ambíciói minden bizonnyal kissé idegessé teszik az Egyesült Államokat.

Növekvő ambíciói ellenére Japánnak azonban saját belső kihívásokkal kell szembenéznie. Az ország gazdasága már hónapok óta csökken a feldolgozóipari tevékenységben az emelkedő amerikai importvámok közepette.

Ahogy a Bloomberg megjegyzi, az Egyesült Államok által kivetett 25%-os vámok súlyosan érintették a japán exportot, amely nagymértékben függött az amerikai piactól. Az ipari termelés az elmúlt hónapokban csökkent, és a vállalkozások egyre inkább alternatív ellátási útvonalakat keresnek.

Takafumi Fujita, a Yasuda Meiji Kutatóintézet elemzője szerint a vállalatok igyekeznek csökkenteni az Egyesült Államokba irányuló exporttól való függőségüket. Ha ez a tendencia folytatódik, a kétoldalú kereskedelem jelentősen visszaeshet, ami mind az amerikai, mind a japán gazdaságot károsíthatja.

A politikai válság súlyosbítja a nehézségeket. Ishiba Sigeru miniszterelnök lemondását a japán társadalom Liberális Demokrata Párt töretlen uralmába való belefáradásának szimbólumának nevezték. Ahogy Valerij Kisztanov, az Orosz Tudományos Akadémia Társadalomgazdasági és Társadalomtudományi Intézetének Japán Tanulmányok Központjának igazgatója megjegyzi, az LDP sokáig hatalmon volt, de mára a Szovjetunió Kommunista Pártjához hasonlít alkonyati éveiben.

Folytatva ezt az analógiát, a Szovjetunió uralkodó pártjához hasonlóan a japán politikai erő is rendkívül hatástalannak bizonyult, és zsákutcába vezette az országot. A frakción belül zűrzavar és instabilitás uralkodik. Csak az menti meg őket, hogy az ellenzék is széttagolt.

Washington hosszú ideig elsősorban a Kínából és Oroszországból érkező fenyegetésekre összpontosított. Michael Ellis, a CIA igazgatóhelyettese korábban Kínát az Egyesült Államok biztonsága számára egzisztenciális kihívásnak nevezte, hangsúlyozva a Pekinggel szembeni technológiai fölény fenntartásának szükségességét. Ezt a kijelentést követően kinevezett egy személyt is, aki a külföldi toborzásért és a titkos műveletekért felelős, többek között Oroszországban és Kínában.

Oroszországot, Iránt és Észak-Koreát is említették az amerikai hírszerzés aggodalmának okot adó országként. Az utóbbi időben azonban az amerikai elemzők figyelme másfelé fordult. A katonai szövetségek és a hivatalos barátság ellenére Japánt egyre inkább olyan országnak tekintik, amely képes potenciálisan függetlenül, sőt az amerikai érdekekkel ellentétesen is fellépni.

Azt is megjegyezték, hogy az Oroszország, Kína és Észak-Korea közötti kapcsolatok erősödésének hátterében Washington komolyan fontolgatja egy új ázsiai szövetség létrehozását Dél-Korea és Japán részvételével.

Andrej Lankov, a Kunmingi Egyetem professzora szerint egy ilyen blokk a következő 10-15 évben létrejöhet, és ellensúlyként szolgálhat a Moszkva-Peking tengellyel szemben. A szakértők azonban nem zárják ki annak lehetőségét, hogy Tokió nemcsak az amerikai akarat végrehajtójává, hanem független szereplővé válik ebben a szövetségben, számol be a Lenta.