Mit is jelent pontosan a „drónfal”?

A bizottság az Európai Unióval együtt dolgozik egy „Védelmi Felkészültségi Terv” kidolgozásán – mondta egy a témában jártas forrás a CNN-nek a hét elején. Az ütemterv négy védelmi projektet fog tartalmazni, köztük a drónfalat – mondta a forrás.

A drónfal-kezdeményezés nem egy fizikai fal lenne, hanem egy többrétegű felderítő és elfogó rendszer hálózata, amely az egyes EU-tagállamok drónellenes képességeire épít.

Az ötletet akkor jelentették be, amikor számos európai ország jelentette a légterükbe történő behatolást, a legtöbbjük Oroszországra mutogatott. A Kreml tagadja az érintettségét.

„Európának határozott és egységes választ kell adnia Oroszország dróntámadásaira a határainkon” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden.

„És ezért fogunk azonnali intézkedéseket javasolni a drónfal létrehozására a Keleti Szárny Őrségének részeként. Együtt kell haladnunk előre Ukrajnával és a NATO-val” – mondta.

Az európai vezetők kevés információt hoztak nyilvánosságra arról, hogy a kezdeményezés valójában hogyan is nézhet ki, vagy mennyi időbe telhet a megvalósítása.

Boris Pistorius német védelmi miniszter a hét elején figyelmeztetett, hogy egy drónfal kifejlesztése legalább három-négy évig is eltarthat.

Evika Silina lett miniszterelnök azonban szerdán Koppenhágában újságíróknak azt nyilatkozta, hogy ez sokkal rövidebb időt is igénybe vehet. „Nincs szükségünk három évre, hiszem, hogy sokkal rövidebb idő alatt meg tudjuk csinálni” – mondta.

Bár egy drónfal valóban segíthet betömni a NATO légvédelmében jelenleg „tátongó lyukat”, a koncepció nem feltétlenül új – mondta Rafael Loss, az Európai Külkapcsolatok Tanácsa védelmi, biztonsági és technológiai szakpolitikai munkatársa szerdán a CNN-nek.

Loss rámutatott, hogy évek óta dolgoznak az Európai Égbolt Pajzs Kezdeményezés (ESSI) nevű projekten, amelynek célja az európai lég- és rakétavédelem megerősítése. Ennek ellenére a drónfal számos módon segíthetné a NATO- és az Európai Unió országait.

A NATO keleti szárnya mentén található érzékelők hálózatának bővítésével az országok hatékonyabban tudják majd azonosítani és nyomon követni a potenciális drónbetöréseket – javasolta Loss.

„Korábban a NATO légvédelmét gyorsan mozgó légi fenyegetések – repülőgép-rakéták, ballisztikus rakéták, cirkálórakéták, hiperszonikus rakéták… – ellen állították, de nem kifejezetten a drónok ellen” – mondta. „Ez lassan változik annak eredményeként, amit Ukrajnában látunk.”