Sarkozy elítélése után támadások a bíróság ellen

Nicolas Sarkozy volt államfőt (2007-2012) csütörtökön azért ítélték első fokon öt év szabadságvesztésre, mert „hagyta, hogy egykori közvetlen munkatársai, politikai támogatói és a közvetítők pénzügyi támogatást szerezzenek” a néhai Moammer el-Kadhafi líbiai vezetőtől, elvileg a 2007-es győztes elnökválasztási kampányának finanszírozásához, mégpedig több millió eurós összegben. Az akkor még belügyminiszterként Líbiába látogató Sarkozy azt ígérte Kadhafinak, hogy elnökké választása esetén elősegíti Líbia visszatérést a nemzetközi színtérre.

Felmentette viszont a bíróság Sarkozyt a közpénzzel való visszaélés, a passzív korrupció és az illegális kampányfinanszírozás vádja alól. A nyomozás azt ugyanis nem tudta bebizonyítani, hogy „a Líbiából érkezett pénzt” ténylegesen Nicolas Sarkozy győztes elnökválasztási kampányára fordították.

Nicolas Sarkozy az ítélethirdetést követő sajtótájékoztatóján és egy vasárnap megjelent négyoldalas lapinterjúban is bírálta a bírák döntését, amelyet szerinte a „gyűlöletük” motivált, és úgy vélte, hogy „a jogállamiság minden határát megsértették”.

A bírónő, aki a háromtagú bíróságot vezette, azóta halálos fenyegetéseket kapott, amelyek miatt két eljárás indult.

„A jogállamiság megsértése a bírák elleni fenyegetések, nem pedig az alapos vizsgálat nyomán meghozott ítélet” – jelentette ki hétfőn a párizsi büntetőbíróság vezetője a France Inter közrádiónak adott interjúban.

A vádat képviselő országos pénzügyi ügyészség nevében Jean-François Bohnert ügyész hétfőn az RTL kereskedelmi rádióban kijelentette, hogy a vádhatóság „nem gyűlöli Nicolas Sarkozyt”. „Iránytűnk a jog, a jogállamiság” – fogalmazott az ügyész. Vasárnap Emmanuel Macron francia elnök is megszólalt az ügyben.

„Az igazságügyi döntéseket kommentálni vagy kritizálni lehet a nyilvánosságban, de mindig mindenki tiszteletben tartásával” – írta az elnök az X közösségi oldalon. „A jogállamiság demokráciánk alapja”, „az igazságügyi hatóság függetlensége, pártatlansága, valamint az azt szavatoló bírák védelme elengedhetetlen pillérei” – tette hozzá.

A párizsi fellebbviteli bíróság elnöke, Jacques Boulard „ünnepélyesen” felszólított szombaton az igazságügyi intézményrendszer és függetlenségének tiszteletére.

Nicolas Sarkozy – akit „bűnszervezetben elkövetett, nemzetellenes bűncselekmény” miatt ítélte el a bíróság –, azonnal bejelentette, hogy fellebbez az ítélet ellen. Ettől függetlenül azonban börtönbe kell vonulnia, miután a büntetés ideiglenes végrehajtást von maga után, ami azt jelenti, hogy a fellebbezés nem bír halasztó jelleggel. Nicolas Sarkozyt október 13-ra idézte be a bíróság, hogy ismertessék vele fogva tartásának kezdetét.

A közéleti vitában elsősorban az ideiglenes végrehajtás váltott ki hatalmas vitát, azaz az, hogy a volt államfőnek a fellebbezés ellenére börtönbe kell vonulnia. Nicolas Sarkozy az első exelnök, akivel ez megtörténik. A francia sajtóban megkérdezett igazságügyi szakértők ugyanakkor arra emlékeztettek, hogy az ideiglenes végrehajtást az ítéletek 86 százalékában elrendeli az elsőfokú bíróság, ha a büntetési tétel legalább öt év szabadságvesztés, egyébként pedig az ítéletek csaknem hatvan százalékában.

A korrupció elleni küzdelem szigorítását célzó, ideiglenes végrehajtással történő eltiltás – azaz a fellebbviteli határozat megvárása nélküli azonnali alkalmazás 2016-ban, egy a baloldalt érintő korrupciós ügyet követően, politikusok javaslatára került bele a törvénybe. Az utóbbi években több, hűtlen kezelés miatt elítélt politikus esetében is alkalmazták a végül megszavazott, korlátozott időre történő azonnali eltiltást.