Sok ország drasztikusan változtat a menekültpolitikáján

Kréta üdülőszigetén tovább eszkalálódik a helyzet a migránstáborban. A parti őrség a múlt héten két napon belül mintegy 450 embert vett fel.

Nyilvánvalóan a líbiai Tobruk kikötőjéből indultak Görögország irányába. Ezzel a szigeten védelmet keresők száma körülbelül 1000-re emelkedett.

A Chania melletti Adia-i tábor, amelyet eredetileg csak rövid távú szállásra szántak, reménytelenül túlterhelt. A parti őrség szakszervezete szerint a védelmet kereső emberek matracokon fekszenek a padlón.

Ráadásul alig van zuhany, a hűtés állítólag nem megfelelő, és terjednek a bőrbetegségek. A tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy a helyzet „kicsúszik az irányítás alól”. Amint arról a „Welt” beszámol, egy tiszt jelenleg átlagosan 100 migránsról gondoskodik.

Tekintettel a továbbra is enyhe hőmérsékletre, további érkezések várhatók – magyarázta az önkormányzat szóvivője. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint az év eleje óta már csaknem 11 500 ember érkezett Krétára.

Menekültügy: Görögország kemény intézkedéseket hoz

A görög kormány kemény intézkedésekkel reagál. Július 11. óta Athén már nem fogadja el az Észak-Afrikából tengeren érkezők menedékkérelmeit. A leállítás három hónapig érvényes - azaz október közepéig.

A kaotikus körülmények miatt nemrégiben szigorú migrációs törvényt is elfogadtak. Szeptember eleje óta az országban való illegális tartózkodás legalább két év börtönbüntetéssel büntetendő. Ezen kívül akár 10 000 eurós bírság és elektronikus boka karkötő is felírható.

A büntetés felfüggesztéséről csak akkor van szó, ha a szankcionált önkéntes távozás történik. „A jövőben csak két lehetőség áll nyitva az érintettek előtt: őrizetbe vétel vagy visszaküldés” – magyarázta többször a migrációs minisztérium. A kormány ezt a lépést a közrend és a nemzetbiztonság védelmével indokolja.

Más országok is szigorítják szabályaikat

Görögország nem az egyetlen európai ország, amely szigorítja a menekültekkel szembeni bánásmódot. Ezt egy rövid áttekintés mutatja.

Lengyelország: Itt tavasszal hatályba lépett egy rendelet, amely csak kivételes esetekben írja elő a menedékjog iránti kérelmek benyújtását a lengyel-fehérorosz határon. Kezdetben 60 napra korlátozva, de meghosszabbítási lehetőséggel. Májusban a lengyel parlament igennel szavazott.

Bárki, aki engedély nélkül lépi át a határt, úgynevezett „visszatoloncolással” - eljárás nélkül - visszaküldhető. Ez a gyakorlat, amely közvetlenül a határátlépés után elutasítja az embereket, az emberi jogi szervezetek szerint a nemzetközi kötelezettségek megsértésének minősül.

Andrzej Duda lengyel volt elnök mindazonáltal aláírásával érvényesítette a menedékkérelmeket korlátozó törvényt. A nacionalista-konzervatív ellenzéki párthoz, a PiS-hez közel álló Duda így támogatta Donald Tusk miniszterelnök, a liberális-konzervatív Polgári Platform vezetőjének kormányát.

Bár egyébként mindkét tábor mélyen ellenséges, „hibrid háborúról” beszélnek, amelyet Fehéroroszország és Oroszország ellenőrzött migrációval folytat az EU ellen.

Nagy-Britannia: Az elmúlt hetekben a migráció elleni tömeges tiltakozások után a brit kormány még mindig nyomás alatt van. A Brexit ellenére a bevándorlási adatok továbbra is emelkednek, mondták májusban.

A Keir Starmer munkáspárti miniszterelnök vezette kormány kemény irányváltás lehetőségét kínálta. „A kísérletnek vége” - mondta a politikus, sőt arra is figyelmeztetett, hogy Nagy-Britannia „idegenek szigetévé” válik.

A londoni kormány bemutatta a „Bevándorlási Fehér Könyvet”, amely a bevándorlási szabályok szigorítását tartalmazta. A központi munkavállalási vízumot ezért csak egyetemi végzettséggel rendelkező kérelmezők vehetik igénybe. Ezenkívül a brit állampolgárság kérelmezésének határidejét elvileg ötről tíz évre kell növelni.

Bécstől Stockholmig: Szigorítás Európa-szerte

Ausztria: Bécs a menekültpolitika szigorítására is számít. Júliusban hatályba lépett egy rendelet, amely gyakorlatilag leállítja az elismert menekültek és a kiegészítő védelemben részesülők családegyesítését.

Christian Stocker kancellár márciusi hivatalba lépése után „azonnali intézkedésként” jelentette be a leállást – Ausztria túlterhelt volt. Gerhard Karner (ÖVP) belügyminiszter az Európai Bizottságnak írt levelében azt írta, hogy a rendszerek kapacitásig kifeszültek, különösen a Szíriából és Afganisztánból érkező emberek beáramlása miatt, és hogy a kapacitáskorlátokat sok helyen messze túllépték. Emellett Ausztria kiterjesztette a határellenőrzést Magyarországgal, Szlovéniával, a Cseh Köztársasággal és Szlovákiával.

Olaszország: Giorgia Meloni hivatali ideje óta az ország egyre egyedibbnek tűnik a migrációs kérdésekben. A dublini megállapodás alapján már alig van visszafogadás. Olaszország túlterheltségre utal.

2024 októberében Róma menekültközpontokat nyitott Albániában, hogy gyorsabban lehessen kitoloncolni a jogosultság nélküli férfiakat. E célból az olasz kormány még az úgynevezett biztonságos harmadik országok listáját is összeállította. A projekt azonban többször is kudarcot vallott, mert a bíróságok kételkedtek abban, hogy összeegyeztethető-e az uniós joggal.

Dánia: Az országot ma a korlátozó migrációs és menekültügyi politika egyik úttörőjének tekintik. A 2000-es évek elejéig tartó liberális szakasz és a 2015-ös „menekültválság” után megtörtént a fordulat. A deportálási központok, az ideiglenes tartózkodási engedélyek és a családegyesítés korlátozása ma már szabványos.

Mette Frederiksen miniszterelnök nyíltan indokolta az irányt: már márciusban a „Politico”-nak adott interjújában a „tömeges migrációt” „az európai mindennapi élet fenyegetésének” nevezte.

Svédország: Stockholm egykor az egyik legnagyobb hajlandóság volt a menekültek befogadására, most kemény vonalat képvisel. A növekvő bandabűnözés súlyosbította a bevándorlással kapcsolatos szkepticizmust. Április elején az Ulf Kristersson vezette kormány egy törvénytervezet lehetőségét vetette fel: Aki nem „igazságosan” viselkedik, azt ki kell toloncolni.

Johan Forssell migrációs miniszter sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy nemcsak a bűnözőket érinti, hanem azokat is, akik társadalmi csalásokat követnek el, jelentős adósságokat halmoznak fel, terrort dicsőítenek vagy kábítószer-használattal zavarják a közrendet - írja cikkében a focus.de.