Külföld
Nagy-Britanniának ismét vámuniót kell kialakítania az EU-val
Ez lendületet adna az unióval folytatott kétoldalú kereskedelemnek

Sir Ed Davey a második legnagyobb brit ellenzéki erő éves kongresszusának keddi zárónapján elmondott beszédében úgy fogalmazott: a brit parlamenti pártok közül csak a Liberális Demokratáknak van kidolgozott tervük Nagy-Britannia és az Európai Unió viszonyrendszerének újjáépítésére.
Davey szerint ennek lényege az, hogy le kell bontani a Konzervatív Párt – az előző kormánypárt, a jelenlegi legnagyobb ellenzéki erő – által emelt kereskedelmi akadályokat, mégpedig úgy, hogy Nagy-Britannia új vámuniót alakít ki az EU-val.
Hozzátette: ez lendületet adna az unióval folytatott kétoldalú kereskedelemnek, és elindítaná Nagy-Britanniát az EU egységes belső piacára visszavezető úton.
A Liberális Demokraták vezetője és miniszterelnök-jelöltje záróbeszédében kijelentette: nem létezik olyan komolyan vehető stratégia a brit gazdaság növekedésének újraindítására, amelynek nem része Nagy-Britannia és az EU viszonyrendszerének újjáépítése.
Davey ezúttal nem mondta ki, hogy pártjának célja Nagy-Britannia újbóli csatlakozása az Európai Unióhoz teljes jogú tagországként, de korábban erre is többször konkrét utalást tett.
Az év elején elmondott idei programadó beszédében úgy fogalmazott: a Liberális Demokraták által felvázolt útiterv alapján Nagy-Britannia „egy nap visszatérhet Európa szívébe”.
Akkori beszédében Davey felszólította a munkáspárti brit kormányt, hogy már az idén kezdje meg a tárgyalásokat az EU-val egy teljesen új együttműködési megállapodásról, amelynek a liberálisok vezetője szerint tartalmaznia kell, hogy Nagy-Britannia legkésőbb 2030-ig ismét vámuniós kapcsolatrendszert alakít ki az EU-val.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd 11 havi átmeneti időszak után az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. Ennek előzményeként a brit EU-tagságról 2016-ban tartott – David Cameron akkori konzervatív párti miniszterelnök által kiírt – népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt.
A tavaly júliusi nagy-britanniai parlamenti választásokat az addigi legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt jelentős fölénnyel megnyerte. A Labour azonban már választási programjában leszögezte, hogy kormányra kerülése esetén sem léptetné vissza Nagy-Britanniát az Európai Unióba.
Ezt Sir Keir Starmer miniszterelnök, a Munkáspárt vezetője azóta több nyilatkozatában megerősítette, azzal az érvvel, hogy a kilépésről a britek népszavazáson döntöttek, és ennek figyelembevételével kell a lehető legjobb kapcsolatrendszert kialakítani az EU-val.