Ma dől el Magyar Péter sorsa

Magyar Péter, a Tisza Párt vezetőjének botránya 2024 júniusában pattant ki, amikor a budapesti Ötkertben egy férfival került konfliktusba, aki felvételt készített róla. Magyar Péter ezután ellopta és Dunába dobta a férfi telefonját. Az eset miatt a rendőrség garázdaság és rongálás gyanújával nyomozást indított, amit később – az európai parlamenti képviselő mentelmi joga miatt – a Központi Nyomozó Főügyészség vett át. 2024 októberében a Legfőbb Ügyészség hivatalosan is az Európai Parlamenthez fordult, hogy kérje Magyar mentelmi jogának megszüntetését a vizsgálat folytatásához – emlékeztet az Origo.

A mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó indítvány előadója Krzysztof Smiszek lengyel baloldali képviselő, aki szoros kapcsolatban áll az LMBTQ-ügyekkel és Donald Tusk politikai köreihez kötődik. Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője korábban úgy nyilatkozott, hogy a „Weber-féle nagykoalíció” összezárt Magyar ügyében. Hangsúlyozta: sem szakbizottsági szavazás, sem plenáris döntés nem született a mentelmi kérdésben.

Deutsch Tamás áprilisi, közösségi oldalon közzétett bejegyzésében pedig azt sugallta, hogy az Európai Néppárt és annak vezetője, Manfred Weber is kéz a kézben jár Magyar Péterrel, céljuk, hogy segítsenek neki a lehető legtovább elhúzni a büntetőjogi felelősségre vonást. A politikus azt írta, hogy Magyarország legfőbb ügyésze 2024. szeptember 26-án (...) lopás bűncselekménye miatt tett indítványt az Európai Parlament elnökénél Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztésére. Két hónapnak kellett eltelnie az ügyészségi indítvány benyújtása után, mire Brüsszelben 2024 novemberében egyáltalán kijelölték az illetékes jogi szakbizottságban Magyar Péter ügyének jelentéstevőjét. Majd megint újabb két hónap telt el, mire egyáltalán napirendre tűzték Magyar mentelmi ügyét Brüsszelben.

„Elég volt ebből!” – zárta korábbi bejegyzését Deutsch Tamás.

Január 23-án az Európai Parlament Jogi Bizottsága mindössze iratismertetést tartott, Magyar Péter mentelmi jogának a felfüggesztéséről nem született meg a bizottsági ajánlás. Ekkor zárt ülésen tárgyalta a Jogi Bizottság a Tisza Párt elnökének mentelmi ügyét – kétszer is, mivel két külön kérelem érkezett a politikus mentelmi jogának felfüggesztéséről az Európai Parlamenthez.

Májusban, Magyar Péter miatt a Központi Nyomozó Főügyészségre tette át a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) azt a feljelentést, amit Tényi István tett a sajtóban megjelent cikkek alapján kémkedés gyanújával a Tisza Párt és az ukrán titkosszolgálat esetleges összejátszása miatt. A nyilvánosságra került dokumentumban ezt azzal indokolják, hogy Magyarnak, mint az Európai Parlament képviselőjének, mentelmi joga van, így vele szemben kizárólagosan csak a KNYF járhat el, amennyiben úgy döntenek, hogy a feljelentés alapján megindítják a nyomozást.

Brüsszelben máskor villámgyorsan döntenek, ha EP-képviselők mentelmi jogáról van szó – de Magyar Péter esetében látványosan lelassult az eljárás. Egyesek politikai nyomásgyakorlásra gyanakodnak, miközben Magyar Péter saját állítása szerint is politikai ügyet faragtak az esetből. A késlekedés mögött sokan politikai motivációt sejtenek. A kritikusok szerint az eljárás elhúzódása nem jogi, hanem egyértelműen politikai természetű.