Külföld
Lehetetlen küldetés előtt áll Európa?
A legrosszabb afrikai vezetők is félnek a saját népüktől

Az afrikai migrációs kérdés az egyik legfontosabb azok közül, amivel Európának szembe kell nézni a közeljövőben - mondta az M1 stúdiójában Tibor Nagy. Az Egyesült Államok volt etiópiai és gíneai nagykövete kiemelte: „Úgy gondolom, hogy meg kell érteni, hogy az afrikai populáció megkétszereződik 2050-ig. És az a több millió új afrikai, ha csak nem lesznek gazdasági lehetőségeik otthon, jó munkájuk, béke és stabilitás, ha ez nincs, akkor az egyetlen opció számukra az, hogy Európába jöjjenek, és ez egy nagyon-nagyon nehéz helyzetet jelent majd az európaiaknak”.
Megjegyezte, senki nem akar menekült lenni, senki nem akar migráns lenni, ha csak rá nem kényszerül. Az egyszerű megoldás az, hogy ha van munkalehetőségük, ha van megfelelő kormányzatuk, amely a szolgáltatásokat biztosítja, akkor az emberek örömmel maradnak otthon. „De sajnálatos módon nem látom, hogy ez megtörténne, mert olyan sok az instabilitás, olyan sok konfliktus van, annyi korrupt kormányzat van, hogy úgy tűnik számomra, a tapasztalatomból kiindulva, hogy az egyetlen biztonsági szelep többmillió afrikai számára, hogy elindul, és három irányba indulhatnak el, a Közel-Kelet felé, Dél-Afrika felé, de legtöbben Európa felé fognak jönni” - fogalmazott a diplomata.
Tibor Nagy megjegyezte, a jóléti világ több milliárd dollárt költött már segélyekre, de a segélyek nem értek el semmiféle fejlődést, mert a humanitárius segítség az egy dolog, amikor az éhezőket tápláljuk, a háború áldozatait segítjük, de a fejlesztési támogatás, amitől a gazdaság előre mozdul, az nem működött, méghozzá azért nem, mert a környezet nem volt megfelelő arra, hogy munkát teremtsen, gazdasági stabilitást, gazdasági lehetőséget, mert Magyarország megteszi a részét, Amerika megteszi a részét, Európa is megteszi a részét, de nincsen koordinált mechanizmus, ami rákényszerítené ezeket a kormányzatokat arra, hogy azokat a szolgáltatásokat nyújtsák, és a korrupciót befejezzék, ami lehetővé tenné azt, hogy megfelelő gazdasági környezet jöjjön létre.
„Az első prioritás és az elsődleges felelősség, az én véleményem szerint, a volt gyarmatosító hatalmaké. Tehát a franciáké, a briteké, a belgáké, a németeké, a portugáloké, mert, hogy őszintén valljuk be, Afrikában óriási nagy káosz van. Pontosan azért, ahogy a gyarmatosítók Afrikát kezelték. Szóval a világ többi része azért szenved, amit a gyarmatosítók annak idején tettek. Tehát, ha ma lenne koordináció, akkor ez úgy gondolom, hogy az Európai Unió alapján kéne, hogy megvalósuljon, mert ezek az országok mind az Európai Unió tagjai ma. De ha az afrikai kormányzatok nem változtatják meg a saját hozzáállásukat a saját népük irányában, akkor teljesen mindegy, hogy mennyi segítséget öntünk oda” - hívta fel a figyelmet.
A megoldásról is beszélt az Egyesült Államok egykori nagykövete: „A megoldás az lehetne, hogy rá kéne kényszeríteni az afrikai kormányzatokat arra, hogy valóban kormányozzanak. Nem tudom egyszerűbben megfogalmazni ezt. Amíg a kormányok és az elitek különböző országok támogatásával, korruptak, pénzt lopnak, visszaélnek a külföldi segélyekkel és támogatásokkal, addig egész egyszerűen ez lehetetlen, mert a nemzetközi közösségnek egyként kellene fellépni, hogy azt mondjuk Nigéria kormányának, hogy ezt és ezt és ezt kell megtenned, különben nem fogunk támogatást, nem fogunk befektetést eszközölni. Mert még a legrosszabb afrikai vezetők is félnek a saját népüktől. Én ezt első kézből tapasztaltam meg Afrikáért felelős államtitkárként. Tehát ők örülnének, hogyha tudnának lehetőséget teremteni a népüknek, mert ugye látjuk a puccsokat, látjuk amikor a katonaság átveszi a hatalmat, és amikor bebörtönzik a katonák az elnököt, tehát tényleg egyfajta vas akarat kell a nemzetközi közösségtől, tehát hogyha ezt nem tesszük meg, akkor ugyanerről fogunk beszélni 20 év múlva is” - hívta fel a figyelmet.
A határkerítésről úgy fogalmazott: „Teljes mértékben támogatom a lehető legszigorúbb határellenőrzést, mert a világon minden országnak megvan a joga, hogy eldöntse, hogy ki lép be a területre, és ki nem. A határok megvédése alapvető fontosságú. A legnagyobb probléma az Egyesült Államokkal, nagyon őszinte leszek, az az volt, hogy a déli határunkon két nagy jelzés van. Mindenki láthatja ezt, az egyik azt mondja, hogy maradj kívül, a másik azt mondja, hogy segítséget kérünk. És minden ország eldönti, hogy kint akarja tartani a kívül lévőket, hogyan szabályozza őket, vagy pedig azt mondja, hogy segítségre van szüksége, tehát migránsokra van szüksége, de ő döntse el, hogy ki jön be és ki nem, úgyhogy teljesen egyetértek a Trump elnökkel”.
Tibor Nagy kifejtette, a migráció egy nagyon fotos kérdés, különösen kisebb országok számára. „Amikor én több százezer magyarral, 1956-ban az Egyesült Államokba érkeztem, a mi attitűdünk az volt, hogy amerikaiakká kell válunk, hátra hagyjuk a magyarságunkat, ott hagyjuk a határon, otthon magyarul beszélünk, de megtanulunk angolul, megtanuljuk a kultúrát és az otthoni szokásokat. De most olyan nagy migrációs tömegek vannak, akik nem úgy jönnek egy országba, hogy átveszik az adott ország kultúráját, hanem hozzák a saját vallásukat, a saját kultúrájukat magukkal, és megpróbálják az országot arra terelni, befolyásolni, hogy ők változzanak hozzájuk, és nem pedig ők alkalmazkodnak ahhoz, amit az ország kínál számukra. Úgyhogy ez egy óriási nagy probléma, és ez egészen más, mint a múltban volt” - húzta alá a diplomata.