Külföld
Von der Leyennek új bizalmatlansági indítványokkal kell szembenéznie
A szavazás hamarosan megtörténik

Ursula von der Leyen Európai Bizottságának október elején két bizalmatlansági indítványról kell szavaznia az Európai Parlamentben. A német sajtóügynökség tájékoztatása szerint Roberta Metsola parlamenti elnök tájékoztatta erről a képviselőket. A jobboldali PfE frakció és a baloldali frakció által benyújtott indítványokban szereplő kritikák elsősorban von der Leyen ellen irányulnak, de bizalmatlansági indítványt csak az egész EU Bizottsággal szemben lehet benyújtani. Júliusban a bizottság túlélte az első bizalmatlansági szavazást.
Korábban ellenőrizték, hogy a 720 képviselő legalább egytizede támogatja-e a bizalmatlansági indítványokat, amint azt a szabályok előírják.
Az éghajlat-politika és a kereskedelmi megállapodások kritikája
Többek között von der Leyen klíma- és migrációs politikáját bírálja a PfE indítványa. Ezenkívül a képviselők az átláthatóság és a cenzúra hiányával vádolják.
Martin Schirdewan, a Baloldali Párt parlamenti frakcióvezetője többek között bírálta: "A Bizottság pusztító vámmegállapodást kötött Trumppal." A paktum támadás az európai ipar ellen, és munkahelyek ezreit fogja elpusztítani. Ráadásul a Bizottság túl sokáig hallgatott a Gázai övezetben bekövetkezett humanitárius katasztrófa miatt - írja a focus.de.
Elkerülhetetlen a kudarc?
Az indítványok legalább egytizedének támogatása azt jelenti, hogy az október eleji parlamenti ülésen megvitatják és szavaznak róluk. Ha a bizalmatlansági indítványok valamelyikét elfogadják, az Európai Bizottságnak egészében le kell mondania.
Egy ilyen forgatókönyv azonban valószínűtlennek tekinthető, mivel a leadott szavazatok kétharmados többségére és egyúttal a parlamenti képviselők többségére lenne szükség. Ez legalább 361 lenne, és ha minden képviselő jelen van és leadja szavazatát, akár 480 szavazat is. A tavaly novemberi választásokon Ursula von der Leyen Bizottsága a leadott 688 szavazatból 370-et kapott.
Vádak a Corona-politikával kapcsolatban
A júliusi bizalmatlansági szavazást többek között azzal indokolták, hogy a von der Leyen és a Pfizer amerikai gyógyszergyártó cég vezetője között a koronaválság során váltott szöveges üzenetekről szóló információkat visszatartották.
A Bizottság elleni bizalmatlansági indítványok valójában ritkák. A júliusi indítvány előtt a jobboldali populisták 2014-ben kudarcot vallottak az akkori Európai Bizottság elleni bizalmatlansági indítvánnyal Jean-Claude Juncker körül. Az akkori szavazáson csak 101 európai parlamenti képviselő szavazott a kezdeményezés mellett az EU-kritikus táborból. 461 elutasította, 88 tartózkodott.
Az egyetlen dolog, ami az Európai Bizottság lemondásához vezetett, az a sikeres bizalmatlansági indítvány fenyegetése volt 1999-ben. Abban az időben a Jacques Santer által vezetett bizottság elővigyázatosságból rendelkezésre bocsátotta állásait, miután jelentést nyújtottak be a csalásról, a rossz gazdálkodásról és a nepotizmusról.