Külföld

Polgárháború szélén tántorog az Európai Unió számos országa

Az Európai Unió önmagában nem tudná megvédeni magát

Az elmúlt években az Európai Unió nemcsak, hogy a háborús retorikát tette magáévá, hanem egyre inkább elvágja magát a kínai piactól, a kínai gazdaságtól, az orosz piaccal kapcsolatosan már látjuk azt, hogy az orosz energiahordozóktól már tökéletesen elvágták magukat, ennek a hátrányos helyzetét látjuk a német gazdaság katasztrofális számaiban is, tehát hosszan sorolhatnánk, hogy miért van tragikus helyzetben Európa, és mit kellene ezzel szemben tenni, hogy megállítsuk ezt a száguldó vonatot, és ehhez képest Ursula von der Leyen újabb és újabb harcokat, újabb frontokat nyit - mondta Horváth József.

Polgárháború szélén tántorog az Európai Unió számos országa
Az Európai Unió brüsszeli épületi
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter

Ne felejtkezzünk el arról, hogy Szicíliában, Olaszországban két magyar nőt ért brutális támadás illegális migránsok részéről - emlékeztetett az M1 stúdiójában Horváth József. A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója kiemelte, most már sajnos mi magyarok is tapasztaljuk ennek a szörnyűségét, amit Nyugat-Európában nap mint nap meg kell élniük az ottani polgároknak, de Ursula von der Leyen úgy beszél, mint hogyha nem, ahogy a magyar miniszterelnök fogalmazott, egy szakadékba tartó vonaton ülnénk ki, és mind a 27 ország együtt ül ezen a szakadékba tartó vonaton. Kifejtette, ha megnézzük azt, hogy milyen gazdasági állapotban van az Európai Unió, milyen belbiztonsági helyzet van, hogy polgárháború szélén tántorog az Európai Unió számos országa. Emellett tegyük azt is hozzá, hogy az unió határai mentén, Ukrajnában egy véres háború dúl több mint három éve, aminek az Európai Unió nem a megfékezését, hanem Ursula von der Leyen beszédében éppen ezt a háborús retorikát erősíti továbbra is úgy, hogy az Európai Unió önmagában nem tudná megvédeni magát, hiszen nincs egy katonája sem, és az Európai Uniós NATO-tagországok is, hogy ha megnézzük azt, hogy az Egyesült Államok és Törökország hadseregét kivonjuk ebből a képletből, akkor azt kell látnunk, hogy nagyon szomorú helyzetben van Európa biztonsági szempontból is - fűzte hozzá a biztonságpolitikai szakértő.

Horváth József emlékeztetett, az elmúlt években az Európai Unió nemcsak, hogy a háborús retorikát tette magáévá, hanem egyre inkább elvágja magát a kínai piactól, a kínai gazdaságtól, az orosz piaccal kapcsolatosan már látjuk azt, hogy az orosz energiahordozóktól már tökéletesen elvágták magukat, ennek a hátrányos helyzetét látjuk a német gazdaság katasztrofális számaiban is, tehát hosszan sorolhatnánk, hogy miért van tragikus helyzetben Európa, és mit kellene ezzel szemben tenni, hogy megállítsuk ezt a száguldó vonatot, és ehhez képest Ursula von der Leyen újabb és újabb harcokat, újabb frontokat nyit.

A Lengyelország területén becsapódott drónokról a biztonságpolitikai szakértő megjegyezte, az első és legfontosabb jelenleg talán a higgadtság, „én úgy gondolom, hogy egy ilyen kiélezett helyzetben a legfontosabb az, és ebből a szempontból az Egyesült Államok elnöke is példát mutatott, hogy higgadtan kell kezelni ezeket a problémákat, és meg kell várni először is, hogy valójában mi is történt, hiszen rengeteg kérdés merül fel ezzel az eseménnyel kapcsolatosan, hogy azon túlmernél, hogy tény és való, hogy Lengyelországot, mint NATO és Uniós tagországot egy ilyenfajta támadás érte, ha úgy tetszik, még akkor is, hogyha úgy tűnik, hogy ezek a drónok nem voltak robbanóanyaggal felszerelve szerencsére, de mégis a légterét egy tucatnyi, vagy akár két tucatnyi drón is megsértette, tehát ennek az eseménynek a kivizsgálása, úgy gondolom, hogy kellő körültekintést és szakmaiságot igényel, és nem a politikával kellene ezt, hogy úgy mondjam, még magasabbra tekerni a lángot, ahelyett, hogy inkább megvárnánk azt, hogy valójában mi is történt, és a szakemberek vizsgálják ezt ki” - fogalmazott.

Kifejtette, most többféle elmélet kering és többféle lehetőséget kint kell tartani az asztalon. Az első, hogy az oroszok akár teszt üzemmódba kapcsolhattak, és kíváncsiak voltak arra, hogy reagál a lengyel, illetve a NATO-országok légvédelme több drón egyidejű berepülésére. A másik esetben az is lehet, hogy az oroszok meg akarták mutatni azt, hogy ők akár lengyel területre is képesek csapást mérni, tehát ez benne van. Ugyanakkor ennek van egy másik oldala is.

„Valójában én azt gondolom, hogy Oroszországnak a jelenlegi politikai és háborús helyzetben nem érdeke az, hogy Lengyelországot vagy bármelyik NATO tagországot megtámadja. Tegyük fel a kérdést, hogy kinek lehet ez érdeke? Először is elemi érdeke adott esetben Ukrajnának az, hogy belerángassa a NATO-t vagy Európai Uniós országokat ebbe a háborúba, hiszen önmagában Ukrajna hiába kapja a rengeteg pénzt, fegyvert Nyugatról, emberhiányban szenved, a fronton nem tudja megfordítani jelen pillanatban a hadászati eseményeket. Illetve még egy lehetőség ebben az esetben az is, hiszen itt high-tech fegyverekről beszélünk, hogy elektronikai zavarás történt, és megzavarták ezeket a drónokat, és az oroszok irányítása alól kikerült, és ez vezetett oda, hogy más területen értek földet, mint ahova szánták őket” - hívta fel a figyelmet Horváth József.

Kapcsolódó írásaink