Ukrajna feladta céljait?

A hírt az ukrán vezetéshez közel álló Ukrajinska Pravda angol nyelvű kiadása közölte az ABC Newsnak adott és 2025. szeptember 7-én közölt Zelenszkij-interjú alapján.

Ugyanakkor Dmitrij Peszkov oroszországi elnöki szóvivő egy oroszországi tévéprogramban, a Junasev Live-ban, megerősítette – tekintettel a megnövekedett nyugati nyomásra –, hogy Oroszország az erősödő kényszerítő tényezők (szankciók) hatására sem fogja megváltoztatni külpolitikai céljait, amelyekbe Ukrajna helyzete, annak szélesebb dimenziói, Moszkva és a Nyugat viszonya is beletartoznak. De Ukrajna csak egy eleme, és láthatóan egyre kevésbé fontos, központi eleme, ennek a szembenállásnak - írta meg a Világgazdaság.

PURL-lista

Kijev katonai helyzete gyengül. Az ukrán delegáció szeptember közepén a nyugat-németországi Ramstein amerikai légibázison tartott szokásos találkozón előterjesztette a legújabb kívánságlistáját. Kijev hatmilliárd dollár rendkívüli segélyt (PURL, Prioritised Ukraine Requirements List) kér.

A PURL-lista további tételei:

1. A partner államok építsék be a jövő évi költségvetésükbe Ukrajna 60 milliárd dollárnyi katonai segélyezését.
2. A hatmilliárd többszörösébe kerülő hatalmas mennyiségű légvédelmi rakétarendszereket szállítsanak Kijevnek. A többi között tíz darab Patriot rendszert a hozzávaló rakétákkal. Emellett más légvédelmi rakétákat is kér az ukrán fél, a többi között SAMP/T, NASAMS, IRIS-T és Hawk mintájúakat akar,
3. További Oroszország elleni szankciókat és a Nyugaton befagyasztott orosz állami alapok elkobzását (Ukrajnának való átadását?) és a Moszkvára gyakorolt gazdasági nyomás erősítését kéri Ukrajna a támogató államoktól.

Ennek a kijevi követelésnek az utóbbi napok-hetek külpolitikai lépései is nyomatékot adtak. Putyin elnök Kínában járt, onnan az oroszországi Távol-Keletre repült, hogy egy napra bekapcsolódjon a Vlagyivosztok előtt a tengerből felmagasodó Orosz szigeten megtartott VEF (Vosztocsnij Ekonomicseszkíj Forum – Keleti Gazdasági Fórum) munkájába. És Putyin gyakorlatilag a tiencsini-pekingi SCO-találkozó valamennyi delegációvezetőjével találkozott.

Létrejöhet egy keleti NATO?

Oroszországi források felvetették a lehetőségét egy „keleti NATO” létrehozásának, amely az SCO köré épülne, és Kína, valamint Oroszország alkotnák a gerincét. Erről konkrétan Andrej Lanykov professzor – aki az egyik szöuli egyetemen tanít – nyilatkozott a Kreml-közeli sajtónak. Ez a „keleti NATO” a Csendes-óceán és partvidéke térségét tartaná ellenőrzése alatt. Kiszélesítené a kínai hadiflotta tevékenységének földrajzi kiterjedését, ami jelenleg főként a part menti néhány száz kilométeres sávra és a Dél-kínai-tengerrészre (amit a vietnámiak Keleti-tengernek neveznek), tehát nagyrészt katonai szakkifejezéssel „brownwater” (barna vízi) aktivitásra épül.