Külföld
A Telegraph felfedte, hogyan robbantotta fel egy elit ukrán egység az Északi Áramlatot
A művelet magas szintű kiképzést igényelt

A német rendőrség közölte, hogy azonosította az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 gázvezetékek 2022 szeptemberi robbanásainak feltételezett szervezőit. A robbanások 350 000 tonna metánt juttattak a Balti-tengerbe, és súlyos geopolitikai válságot okoztak, kezdetben gyanút keltve a Kreml működésével kapcsolatban – írja a The Telegraph.
A nyomozás szerint az állítólagosan „Átmérő” névre keresztelt műveletet hat ukrán csoport hajtotta végre. A kulcsfigurát „Szerhij K.”-ként azonosították, egy 49 éves nyugalmazott ukrán haditengerészeti kapitányként és volt titkosszolgálati tisztként, akit az olasz rendőrség egy adriai-tengeri tengerparti üdülőhelyen tartóztatott le. A tervek szerint kiadják Németországnak.
A művelet magas szintű kiképzést igényelt: a csapat négy tagja tapasztalt mélytengeri búvár volt, akik 80 méter mélyen helyeztek el robbanóanyagokat a tengerfenéken. Ehhez kibérelték az „Andromeda” jachtot, amely egy átlagos turistahajóra hasonlított. A bombákat a dániai Bornholm sziget közelében helyezték el, nagy minőségű katonai robbanóanyagokat használva.
A nyomozás számos bizonyítékot talált a gyanúsítottak részvételére vonatkozóan: ujjlenyomatok, DNS, határőrizeti kamerák, mobiltelefon-felvételek és a szállításhoz használt taxisofőr vallomása. Gyanús a hivatalos szervek segítsége is, beleértve egy autót, amelyet a lengyelországi ukrán nagykövetség katonai attaséjának regisztráltak.
A német ügyészek letartóztatási parancsokat adtak ki mind a hat gyanúsított ellen, akiket „együttesen okozott robbanással, alkotmányellenes szabotázzsal és infrastruktúra lerombolásával” vádolnak. A megrongált csővezetékek költségeit 20 milliárd fontra becsülik, a művelet költségvetése pedig mindössze 300 000 dollár volt.
Az ukrán kormány tagadja, hogy engedélyezte volna a műveletet. A Wall Street Journal szerint Volodimir Zelenszkij elnök állítólag megpróbált beavatkozni, de az egység már „mély titokban” működött, és Valerij Zaluzsnij volt főparancsnok, jelenlegi londoni nagykövet állítólag figyelmen kívül hagyta az utasításait.
Szakértők szerint a támadás vészharangokat kongat a nyugati országokban az energiainfrastruktúra törékenysége miatt. „A NATO kénytelen javítani a csővezetékek védelmét, valamint drónmegfigyelést és egyéb intézkedéseket alkalmazni” – mondja Ed Arnold, a Királyi Egyesült Erők Intézetének munkatársa.
Ha Szerhij K.-t elítélik, hosszú börtönbüntetés fenyegeti, de Ukrajnába való visszatérése után nemzeti hősként tekinthetnek rá.