Az önállósodás lett a domináns politikai irány az unióban

Az unió helyzetét értékelő beszédében Ursula von der Leyen hangsúlyozta: a nyomás fokozása érdekében az orosz fosszilis tüzelőanyagok gyorsabb kivezetésére van szükség, az elnök asszony minden szenzitív témába beleállt – jelentette ki lapunknak Stefán Csaba, a Magyar Külügyi Intézet kutatója. Az ukrán, a gázai konfliktus és az orosz energiahordozók témájában egyaránt „harcias beszédet” mondott. Ma Európában nem minden tagállam vásárol indirekt módon orosz gázt vagy olajat, de sok, van aki Indián, vagy más csatornán, míg Szlovákia és Magyarország ugye a barátság-kőolajvezetéken keresztül.

Ha a kérdést úgy tesszük fel, hogy ki lehet-e teljesen vezetni rövid időn belül az orosz fosszilis energiahordozókat Európában, a válasz egyértelmű nem – tette hozzá a szakértő. Stefán szerint a brüsszeli kormány feje kicsit úgy beszélt erről a témáról, mintha ő egyedül dönthetne ebben a kérdésben, de a helyzet az, hogy ez döntően a tagállamokon múlik. Még akkor is, ha Szlovákia és Magyarország nem blokkolja az Európai Bizottság terveit az orosz fosszilis tüzelőanyagok teljes kivezetése kapcsán.

A külügyi intézet kutatója úgy vélte von der Leyen beszéde azt tükrözte, hogy hatalmas nyomást kíván helyezni egyes szövetségesekre, s persze köztük ránk magyarokra is Ukrajna támogatása kapcsán. Az EB elnöke beszédében leszögezte, az ukrán háborús erőfeszítések finanszírozását az európai bankokban befagyasztott orosz vagyon kamataiból kell fedezni jóvátételi kölcsön formájában, de látni kell ezt is, hogy e terv megvalósításához a tagállamok beleegyezése is szükséges. Ráadásul – jegyezte meg a külügyi szakértő – az ukrán támogatás kérdésében a zárolt orosz vagyont inkább fedezetként szolgál az Ukrajnának nyújtott hitelhez.

Mint Stefán Csaba elmondta: a jelenlegi hét éves uniós ciklusban az Európai Unió 170 milliárd eurót költött, illetve költ Ukrajnára, ebből 50 milliárd az ukrán facility (egy uniós kezdeményezés 2024 és 2027 között legfeljebb 50 milliárd euró pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának a háború utáni helyreállításhoz, újjáépítéshez – a szerk.), míg a következő hét éves költségvetési ciklusban 100 milliárd euró lesz az ukrán facility. Ehhez jön még hozzá egyes tagállamok önkéntesen nyújtott pénze, például Németország 8-9 milliárd eurós támogatása.

Az unió helyzetét értékelő beszédében Ursula von der Leyen azt is hangsúlyozta, Európa harcban áll az értékeiért és a demokráciáért. Harcban áll azért, hogy maga dönthessen a sorsáról – mondta a brüsszeli kormány vezetője. Stefán szerint ez egy retorikai fogás a változó geopolitikai környezetben, amelyben érdek alapú geopolitikai harcot kell vívnia az uniónak, s az egyetlen lehetséges út az önállósodás. Eddig nem ez volt az európai politikában a domináns irány, de a mostani beszéd alapján az önállósodás lesz az irány. Ez abból is következik, hogy az unió vezető tagállamaiban Donald Trumpot kényszerű szövetségesnek tartják. Trump azért kényszerű szövetséges, mert Amerika jóakaratát nem vesztheti el Európa és ezért tudta olyan erősen érvényesíteni az akaratát tárgyalásokkor. Európának bele kellett mennie a Bizottság szerint az Oroszországgal szembeni szankciókat illetően, amelynél a fő kérdés az Brüsszel számára, hogy Trump támogatja-e azokat. Ha az orosz-ukrán háború elhúzódás kapcsán Trump elveszíti a türelmét, akkor maga is nyomást helyezhet Putyinra. Ez az európai bizottsági remény, mert ugye éppen mi magyarok ellenezzük a több szankciót.

Az önállósodás lett a domináns politikai irány, most dőlt el végleg, hogy ez lesz. Eddig is beszéltek róla, csak Trump második megválasztásával lett domináns – vélekedett Stefán Csaba, a Magyar Külügyi Intézet kutatója.