Ukrajna csak látszatállam?

Azt írják: többek között az egész közigazgatást és magánszektort régóta átfogó korrupció az ukrán közélet működésének nem egyszerűen káros mellékterméke, hanem központi szervezőelve. Ráadásul a sikeres korrupcióellenes fellépés alapfeltételei is hiányoznak – derül ki az Alapjogokért Központ ukrán forrásokra, illetve a nemzetközi szervezetek, liberális NGO-k, valamint az Európai Unió és az Egyesült Államok jelentéseire támaszkodó kutatásából.

„Mindezek alapján kijelenthető: a gyorsított uniós csatlakozási folyamat, melyet Brüsszel és Magyar Péter Tisza Pártja erősen szorgalmaz, pusztán ideológiai és politikai célokat szolgáló manőver, Ukrajna valójában az EU által eredetileg támasztott csatlakozási követelményeknek sem felel meg” – írták, hozzátéve: a Kijevnek utalt százmilliárdok pedig az uniós országok öncélú eladósodását célozzák, azzal az alig titkolt szándékkal, hogy közelebb hozzák az „Európai Egyesült Államok” lázálmát.

Az ukrán társadalmi és politikai berendezkedés csak nyomokban hordozza az államiság jegyeit: valóban működő államról alig beszélhetünk. Az ország intézményei a Nyugat támogatása nélkül működésképtelenek lennének. Mindezt azok a források – ukrán anyagok, nyugati intézmények és nemzetközi civilnek mondott szervezetek jelentései – támasztják alá, amelyek a leghangosabban szorgalmazzák Kijev EU-csatlakozását. Különösen szembeötlő ellentmondás, hogy Brüsszel és tagállami szövetségesei egy életképtelen, korrupt Ukrajnát akarnak felvenni az Európai Unióba, ami élesen szembemegy a magyar szuverenista állásponttal – olvasható a közleményben.

Közölték: tanulmányuk részletesen feltárja azokat a területeket, ahol a korrupció és az intézményi gyengeség a leglátványosabban vannak jelen. A teljes – lesújtó – kép bemutatása érdekében elvégezték a korrupció működési logikájának és esettanulmányainak bemutatását, az igazságszolgáltatás integritásának és teljesítőképességének vizsgálatát, a közigazgatás szerkezetének és hatékonyságának elemzését, a közbiztonság és a jogállami garanciák állapotának értékelését, a vélemény- és lelkiismereti szabadság érvényesülésének áttekintését – írták.

A tájékoztatás szerint a vizsgálat tárgyát képező területek nemcsak külön-külön jelzik a korrupciós problémák jelentőségét, hanem együttesen azt a következtetést is alátámasztják, hogy az ukrán államiság jelenlegi formájában nem tud megfelelni az Európai Unió csatlakozási feltételeinek. Az is világos, hogy az EU- és amerikai adófizetők milliárdjai olyan struktúrák fenntartására mennek el, amelyek a rendszerszintű visszaéléseket és a gyenge kormányzást nem képesek felszámolni.

Hozzátették: természetesen igaz az, hogy Ukrajna az orosz agresszió áldozata, és Kijev nem okolható az invázióért. A háború pusztítása azonban objektív módon súlyosbította a korrupció, a jogállamisági hiányosságok és az intézményi gyengeségek amúgy is évtizedek óta fennálló problémáit. Az invázió így nem oka, hanem katalizátora a válságnak, amelyet az ukrán állam önmagában nem képes megoldani – olvasható a közleményben.

Úgy összegeztek: Ukrajnában tehát nem tapasztalható előrelépés a korrupció visszaszorításában, sőt, a háború és a politikai centralizáció inkább megerősítette a meglévő struktúrákat. A hadiállapot pedig felerősíti a korrupciós mechanizmusokat. Így nem csupán az állapítható meg, hogy a koppenhágai kritériumok egyike sem teljesül Ukrajnában, hanem az is, hogy belátható időn belül nem is teljesülhet. Mindez nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség együttműködésre egy békés Ukrajnával. A rendezést követően van realitása egy stratégiai jellegű gazdasági együttműködésnek.

Kitértek arra, hogy a magyar-ukrán kapcsolatokban külön feszültséget okoztak olyan tragikus és megdöbbentő események, mint Sebestyén József meggyilkolása, vagy a Barátság kőolajvezeték elleni robbantás. Ezek az esetek tovább mélyítették a két ország közötti bizalmatlanságot, és rávilágítanak arra is, hogy Ukrajna uniós integrációja milyen politikai és biztonsági kockázatokkal járna.

Kiemelték, mindezek tükrében a magyar álláspont következetesen figyelmeztet: Ukrajna uniós csatlakoztatása nemcsak politikai és gazdasági kockázatokkal járna, hanem alapjaiban gyengítené az unió integritását is. Brüsszel mégis mindenáron erőlteti a bővítést, figyelmen kívül hagyva a valós helyzetet és az általuk is gyakran idézett forrásokban feltárt problémákat.

E stratégia mindössze egyetlen célt szolgálhat: az uniós tagállamok szándékos eladósítását, egy közös hitelpolitika megvalósítását, amely a brüsszeli elit szándéka szerint megteremtené az Európai Egyesült Államok létrejöttének feltételeit – írták.

„Ezt az irányvonalat nemcsak nyugati politikai és bürokratikus körök képviselik, hanem magyarországi szövetségeseik is: Magyar Péter és a Tisza Párt egyaránt támogatják Ukrajna mielőbbi uniós felvételét, ezzel nyíltan szembefordulva a magyar és európai érdekekkel, valamint a józan ésszel” – olvasható az Alapjogokért Központ közleményében.