Külföld
Varsó üzenete Berlinnek: Itt az idő fizetni
Lengyelország frontállam, ezért szüksége van a második világháborús német kártérítésre
Az államfő hétfő hajnalban a hitleri Németország által 1939. szeptember 1-jén megtámadott, a második világháború első európai ütközete helyszíneként számon tartott, Gdansk melletti Westerplatte-félszigeten rendezett ceremónián szólalt fel.
Beszédében Karol Nawrocki hangsúlyozta, hogy „a feltámadó orosz nagybirodalmi törekvések korában” fejleszteni kell a lengyel hadsereget, és erős szövetségeket kell építeni. Egyúttal Lengyelországnak „mint a NATO keleti szárnya legfontosabb államának szüksége van igazságosságra, igazságra és rendezett kapcsolatokra Németországgal” – tette hozzá.
A jó kapcsolatok érdekében „végre rendezni kell a német állam által fizetendő jóvátétel kérdését” – jelentette ki Nawrocki, aláhúzva: ezt ő „Lengyelország elnökeként, a közjó érdekében egyértelműen követeli”.
Az ünnepségen részt vevő Donald Tusk miniszterelnökhöz fordulva az elnök azt szorgalmazta, hogy a témát a kormány is vesse fel a nemzetközi tárgyalásokon.
A második világháborús német jóvátétel az előző, a Jog és Igazságosság (PiS) vezette kormány idején vált a lengyel-német kapcsolatok egyik fontos témájává. Az akkori kormány egy jelentésében 6,2 ezer milliárd zlotyra (576 ezer milliárd forintra) becsülte a kár összegét.
Jóvátételi igényei kapcsán Varsó 2022 őszén küldött diplomáciai jegyzéket Berlinnek. A jóvátétel szükségességét hangsúlyozta folyamatosan Andrzej Duda előző elnök is. Berlin azonban visszautasította a jóvátételi tárgyalások felújítására vonatkozó lengyel kérést. Donald Tusk jelenlegi lengyel kormányfő tavaly februárban úgy ítélte meg: „formális, jogi, nemzetközi szempontok szerint a jóvátétel ügye sok évvel ezelőtt lezárult, az erkölcsi, pénzügyi, anyagi elégtételre viszont soha nem került sor”.
Az augusztus elején államfői posztra beiktatott Nawrocki az elnökválasztási kampányban márciusban kijelentette: ha megválasztják elnöknek, akkor visszatér a kártérítési követeléshez.
Donald Tusk hétfőn a Westerplattén aláhúzta: a lengyeleknek meg kell érteniük, hogy ma „ki az ellenség és ki a szövetséges”, honnan éri őket jelenleg fenyegetés, és kivel kell szövetséget fenntartani Lengyelország és a nyugati civilizáció védelmében. Az utóbbival összefüggésben Tusk „az egyesült Európát” és a NATO-t említette.
